Seite - 593 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Band 15/2

594 Freistadtnál a Maltsch folyóval, a mely Budweisnél szakad a Moldavába, azonban előbb természetesen az illető folyókat is, a meddig csak lehet, hajóz- hatókká kellene tenni. 1762-ben Sterndahl báró terjesztett Mária Terézia elé egy tervet, melyet egy 1768-ban készült rézmetszetű térkép ábrázol. Javaslatai oda irányúltak, hogy csak a hegység lábáig kellene Mauthausennál a Dunától mintegy két mérföldnyi csatornát vezetni, onnan pedig tovább Budweisig jó szárazföldi útat föntartani mindaddig, míg pontosabb színtelések segítségével meg nem találnák a módját, hogy miként lehetne nagyobb csatornával a két folyót legczélszerűbben összekötni. 1807-ben Csehország- ban Lobkowitz Antal Izidor herczeg elnöklete alatt a Moldava és Duna közti csatorna előmunkálatai érdekében egy vfzépltészeti társulat alakúit, a melynek közhasznú voltát egy udvari decretum is elismerte (1807 aug. 6). Műszaki és gazdasági nehézségek miatt azonban a tervet utóbb abbahagyták. De e terv mégsem maradt eredménytelen; mert az első csehországi s az egész európai szárazföldön is a legelső vasút létrejötte e Moldava és Duna közti csatorna tervéhez fűződik. Egy 1813-ban megjelent tudományos értekezésében Gerstner Ferencz, a prágai rendi műegyetemen a felső mennyi- ségtan és erőműtan tanára, azt a javaslatot hozta szóba, hogy a Duna és Moldava közt vízi összeköttetés helyett vasutat építsenek. Iratában kifejti, hogy a tervezett csatorna amúgy sem tenné a szállítást az addiginál sem olcsóbbá, sem gyorsabbá, a mi csak vasúton lenne elérhető. Jóllehet e terv általános tetszésre talált, a közbejött háborús események és a vízépítészeti társúlat föloszlása útját állották megvalósúlásának. Csak az elbei hajózás szabaddá tétele élesztette föl ismét azt az óhajtást, hogy a Duna és az Elbe közötti összeköttetés a Moldava és Duna közt építendő vasút segítségével mentül előbb létesüljön. Gerstner Ferencz Antal (az előbbinek fia), a bécsi műegyetemen a gyakorlati földméréstan tanára, egy 1824-ben megjelent iratában újból tárgyalta ez összeköttetés előrelátható nagy hasznosságát s 1824 szeptember 7-én legfelsőbb engedelmet nyert a Duna és Moldava közt Mauthausentől Budweisig vezetendő vasút építésére. Ez a 1 29.3 kilométernyi pálya, melynek egyik későbbi kiindúlópontja Linz lett, a másik azonban Budweis maradt, 1832 augusztus l-jére készült el s mint lóvonatú vasút nyílt meg. 1871-ig volt ilyen, s ez évben az Erzsébet császárné nevét viselő nyugati vasút részvénytársaság alakíttatta át gőzvonatú vasúttá. Csehország- nak egy másik lóvonatú vasútja volt a bustéhradi szénbányák érdekében 1827 július 31-én kelt engedélylyel nyitott prága-vejhybkai vonal.