Seite - 596 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Band 15/2

597 A vasutak közgazdasági értékét árú- és személyforgalmuk számadatai fejezik ki. Ezek részletesebb kimutatása nem illik e mű keretébe, miért is csak a legnevezetesebbeket emeljük ki az 1891. év vasúti statisztikájából. Az aussig-teplitzi vasúton 6,855.961 tonna barnaszén és a bustéhradin 1 >305-048 tonna kőszén szállítása legjobban megvilágítja e vonalaknak Csehország széntermelésére kiható nagy fontosságát. A cseh nyugati vasúton 35-532 tonnányi sörnek, a cseh éjszaki vaspályán 18.122 tonna pamutnak és a dél-éjszaknémet összekötő vasúton 16.786 tonna gyapot, meg 46.000 tonna len szállítása pedig az illető iparágak elterjedtségének mértékét jellemzi. Míg a nyugati államvasútakon 1891-ben egy-egy kilométernyi útra 6-435 személy szállítása esett, addig az aussig-teplitzi vasút ugyanazon évben kilométerenként átlag 17.512 útast mutatott ki. A cseh vasútak ugyan műszaki kivitelük nehézségei és vonalaik táj- szépségei tekintetében nem mérkőzhetnek az alpesi tartományok pályáival, mindazonáltal ezeken is találunk nem egy érdekesb technikai alkotást és számos igen szép tájrészletet. Az ország történetének ismerője pedig, a ki nem csupán az előtte elsuhanó vidékekre, hanem a föld népének művelődési fejlődésére is figyel, Csehország vaspályáin útazva még a kevésbbé vonzó szépségű tájakon is elég érdekeset láthat. Csehország ugyanis világtörténelmi nevezetességű küzdelmek, élénk közgazdasági mozgalom és tiszteletreméltó szellemi erőfeszítés színtere, s így az útast mindenütt történelmi emlékek s a művelődési fejlődés jellemző nyomai kisérik haladtában. Itt sebtében csak néhány ily jelenséget kívánunk fölemlíteni, melyek egy csehországi körúton szemünkbe tűnnek. Igen figyelemreméltó műszaki alkotása a vasútépítésnek példáúl a Spitzberg alagútja a pilsen-eisensteini vonalon. A nagy hegy- tömeg, mely Cseh- és Bajorország határfala s Közép-Európa két legnagyobb folyamának, a Dunának és Elbének vízválasztója, az ősrégi kereskedelmi összeköttetésben álló két ország vasúttal való egybekapcsolásának nehezen elhárítható akadálya volt. A cseh nyugati vasút ez összeköttetést a Tausnál csak 500 méter magas nyereg fölhasználásával létesítette, a mely a Cseh- erdőt két tagra különíti el. Csak a pilsen-prieseni vasúttársaság vágott neki annak a nagy munkának, hogy a szomszédos Bajorországba a hegy átfúrása útján vezessen újabb közlekedési vonalat. Ennek létesítését a deggendorf- eisensteini bajor vasútvonallal való kapcsolat, Dél-Bajorországnak cseh szénnel való ellátása, a Cseh-erdő dús faállományának értékesítése és az Angel meg a Regen völgyei nevezetes üvegiparának föllendítése tette kívánatossá.