Seite - 603 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Band 15/2

604 ságának is a fő foglalkozása. Prága ó-városának első polgárai már készen találták ott a 7>y//-udvar nagy vásárhelyét, a hol az idegen, többnyire német kereskedők megszállni, árúikat kirakni, eladni s bevásárolni szokták. Minden újabb városi település első tekintetre elárúlta útczára nyíló boltozott folyosóival, posztókereskedők, mészárosok, sütők boltjaival, kivűl pedig védelemre készült árkaival, sánczaival és falaival, hogy mi a rendeltetése. A városi szabadalmak leglényegesb tartalma az útirány-kényszer, az árú- megállítási jog és az iparűzési kiváltságnak a város polgárai számára annak egy mérföldnyi kerületében való föntartása volt (az ú. n. „Bannmeile"), a mely főleg a ser főzést biztosította idegen verseny ellen. Természetes követ- kezménye volt a közállapotoknak a városok önálló közigazgatása is. Már a XIII. század folyamán kezdődik Csehországnak bizonyos fokú közgazdasági önállósításra való törekvése. Az ipari termékek szükségletét lassanként jórészt a sajátjából elégíti ki; a kereskedelem mind jobban fölszabadúl addigi bilincseitől s önállóvá válik, a melynek nyereségén a nagykereskedő és szatócs egyaránt osztoznak. A fő jövedelmi források akkoriban az országos vásárok valának. A vásárokon mutatkozott teljességé- ben az ország mezőgazdasági termékekben való bősége is. Aránylag elég gyorsan ment végbe a csehországi iparnak a szomszédos nyugati állam mintájára való szervezkedése, a honnan nagy számú új telepes vándorolt be már addig is és özönlött be azontúl is szakadatlanúl. Eleinte vallási alapon alakúltak egyes ipari szövetkezetek, társúlatok és czéhek, a melyek leg- régibbjei közé a mészárosok, sütők és bábosok tartoznak. Nem késtek sokáig a szabók, vargák, szűcsök, kalaposok, kerékgyártók, fazekasok, kovácsok, stb. sem. Prágában a sarkantyúsok, sisakosok, vért- és számszeríj-kovácsok, főkép pedig az ötvösök emelkedtek nagyobb nevezetességre. Számuk és készítményeik tetemes voltával úgy Prágában, mint a vidéken kiváltak a posztókészítők. A posztószövők legrégibb szabadalmával Braunau városa dicsekedhetik, a mely Brevnov kolostor telepítvénye. E szabadalmat gyapjú- szövésre és gyapjúkereskedésre I. Ottokár király adta, később pedig (1405-ben) IV. Venczel király megerősítette. II. Ottokár Flandriából hivatott ügyes gyapjúszövőket, kik aztán szétszórtan az egyes városokban telepedtek meg. A legnagyobb szorgalmat fordította kivétel nélkül valamennyi város serfőző jogának érvényesítésére és kizsákmányolására. Már a régibb serfőzők is kitűnő sört tudtak a saazi komlóval gyártani. A prágai márcziusi sör már a XIII. században is elismert jóságú ital volt.