Seite - 611 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Band 15/2

612 Kreibitz mellett, Falkenau faluban alighanem az apja hathatós támogatásával nagy üveghutát állított (1530-ban). Innen a Schürer-család lankadatlan és fölötte áldásos tevékenysége néhány évtized alatt mind nagyobb távolba kiterjedt : így az Óriás- és az Iser-hegységbe, az Érczhegységbe és a Cseh- erdóbe, szóval mindenüvé, a hol vágható erdőség volt az országban. Azonban a Schürerek már majdnem mindenütt elődökre találtak e téren. Az Óriás-hegység lábánál, kevéssel Rochlitz falunak Starkenbachi és Ujezdetzi Ernő részéről való megalapítása után, 1540 körűi bizonyos Donát állított egy üveghutát, melyet utóbb a szomszédos Sahlenbachba helyeztek át. Ez a mai neuwelti üveggyár alapja. Az Iser-völgyben, még pedig a Gablonz melletti Grünwaldban 1548-ban Kuntze Ferencz épített egy később igen jövedelmezővé lett üveghutát, a mely mellé Schürer János tíz évvel utóbb egy másodikat állított. Nem sokkal ezután a grünwaldi huta is a Schürerek kezére került. A mai napság oly nagy nevezetességű s világszerte ismeretes gablonz-tannwaldi apró-üvegnemű iparnak ez volt a kezdete. 1540 tájától 1560-ig Schürer Gáspár Simonnak egy másik fia, Kristóf, a kék festékek gyártásának valószínű föltevés szerinti megalapítója, az elbogeni kerületben Neu deck mellett az Eulen-hutában dolgoztatott. Kristófnak Illés és Bálint nevű fiai a Cseh-erdőben, a klattaui kerületbeli Schwanabrückelben vettek bérbe egy hutát, testvérük Pál pedig ugyanott egy másik gyár hutamestere volt, melyet (Neuhütte) később meg is vett. Ugyanez a Pál egy újabb keletű nemesi birtok, a család alapítójának első hutája emlékére WaldheimÁéle jószágnak nevezett uradalom területén, a pilseni kerületben egy újabb üveghutát állított, melynek szomszédságában egy másik, az alapító szülőhelyéről Grünwaldnak nevezett falu keletkezett. Nem sokkal utóbb a Waldheimi Schürer családnak egy másik ága Seewiesen- ben (prachini kerület), a szabad parasztok földjén települt meg s ott állított egy hutát, a melynek emléke még ma is él a helyén fönmaradt házak „Schürerhütten" nevében. Mindezen telepekkel úgy a Cseh-erdőben, mint az Iser- és az Óriás-hegységben, nemkülönben a cseh Alföldön is meg volt alapítva a nyersüveg-gyártás, valamint az üvegfínomítás iparága. Ez ipar első termékeiből a díszüveg-gyártmányok és üvegfestmények valóságos remekei maradtak fönn a Waldheimi Schürerek nevével és czímerével. Még I. Ferdinánd uralkodása idejére esik egy másik, főleg a cseh Erczhegységre nézve nevezetes keresetág, a csipkeverés meghonosodása, melylyel Uttmann Borbála (1514—1575) ajándékozta meg az országot.