Seite - 612 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Band 15/2

613 E találmány a szászországi Annabergtől terjedt el 1561 óta úgy szólván lépésről-lépésre és házról-házra a felső Erczhegység mindkét oldalán, mígnem a múlt század elején pontos adatok szerint már 10.000-nél több embernek nyújtott mintegy 10—12 négyszögmérföldnyi területen keresetet. így nem egy irányban javúltak az országban a termelés körülményei, a mennyiben I. Ferdinánd uralkodásának végső évei alatt aránylag békés idők voltak mind az országban, mind azon kivűl. II. Miksa épen nem idegenkedett a művészeti és ipari törekvések ápolásától. Emezek sorában különös figyelmet fordított a honi gyapjúszövő iparra, melynek akkortájt nem valami kedvező volt a helyzete. A prágai kamaratanácsosok a pangás okát abban látták, hogy „fogytán van a gyapjú, s e miatt felszökött az ára, minek következtében a posztószövők abba kénytelenek hagyni a mesterségüket". A császár e bajon segíteni kivánt. Kész volt az adópénzből is támogatást nyújtani s államköltségen szervezte a nagyban való eladást, de azzal a hozzátétellel, hogy „koránsem akarja a posztókereskedést egészen a maga kezébe egyesíteni, hanem a posztó- kereskedők számára is nyitva kívánja hagyni a boldogúlásnak úgy egyik, mint másik útját; ő csupán a határszélek szükségletére óhajt posztót vásá- rolni". A külföldi termékeknek kellett ezentúl a honi gyártás előtt mintákúl állaniok, a mely addig csupán durva „parasztposztót" készített. A fejedelem jó szándékainak valósítására 1574-ben egy biztos járta be Csehország összes városait, hogy összeírja a posztószövőket, évi készítményük minőségét és mennyiségét, különösen azon városokban, „a honnan Ausztriába, vagy Magyarországba szállítanak posztót". A prágai posztószövő czéh a következő évben kimerítő jelentést tett a csehországi posztószövés és posztókereskedés állapotáról, s e jelentés, mint a legrégibb e nemű okirat, figyelemre méltó. Szó van benne Chrvdim, Hohenmauth, Reichenau, Solnitz, Kostelec, Tabor és Braunau illető iparáról. Érdekes a jelentésnek e záradéka: „Csehország- ban más ily városokról, a melyekben nevezetesebb lenne a posztógyártás, nincsen tudomásunk". Tehát Friedlandnak akkor már negyven évnél régibb idő óta újra föléledt posztóiparáról a prágai czéhnek, mely az ország többi czéheihez képest magát a főczéhnek nevezi, nincsen ez idő szerint tudomása. Igaz, hogy afriedlandi czéhszabályzatot csak 1562-ben újította meg tetemes módosításokkal Redern Frigyes, a város új ura. A prágai jelentésnek a friedlandi czéhről való hallgatását az okozhatta, hogy a friedlandi mesterek nem tartották érdemesnek magukat a főczéh alá rendelni.