Seite - 613 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Band 15/2

614 A prágaiak nyakára azonban éjszaki Csehországban csakhamar ugyan- csak veszedelmes verseny nőtt. A Redern nemzetség, mint Friedland- Reichenberg ura, birtokát néhány évtized alatt ipari tekintetben olyan nevezetességűvé lendítette föl, a milyenre addig csak kevés vidék jutott. II. Rudolf császár, II. Miksa örököse, ki sokban hasonlított atyjához, még ennél is jóval nagyobb pártfogója lett a művészetnek és a műiparnak, s maga is valóságos művész lévén, minden efféle törekvést szívesen támogatott. Egy 1577 április ll-én kelt okiratban Reichenberg városkának, „mely addig csak falu volt", tetemesen növeli a kiváltságait, főkép azzal, hogy két országos vásárt és városi czímert engedélyez neki, stb. Ezt már a leg- közelebbi évben két czéhnek : a sütőkének és szabókénak alakulása követi, amazok Zittau városa illető czéhének szabályzatát veszik alapúi ; ismét egy év múlva pedig (1579) megalakúl a posztókészítők czéhe, mely a további századok folyamán a többi hasonló intézmény keretéből kinőve, minden más bel- és külföldi ipartestületnél kiválóbbá emelkedik úgy tagjainak számát, mint jelességét, vagyonát és tekintélyét illetőleg. 1588-ban Reichenberg és Friedland czéheihez a Redern Kristóf és Menyhért részéről szabadalommal ellátott takácsczéh járult, mely idővel szintén rendkívül népessé és tetemes vállalkozásokra képessé fejlődött. A posztószövők és takácsok később mind a két nevezett helyen szabályszerű legényegyesűleteket is szerveztek, s ezek útján rendezték a munkások akkori helyzetét a maguk hatáskörében. Tudtunkkal az illető okiratok, melyek 1593-ból és 1619-ből valók, nem- csak Csehország, hanem az összes osztrák örökös tartományok határain belül az első ilynemű szabályozási kísérleteknek tekintendők. A takácsczéhek száma fölötte gyorsan szaporodott. így már 1589-ben alakúit egy ilyen Graupen bányavárosban. Redern Menyhért, ki, mint jeles hadvezér, a török háborúkban kivívott számos és nevezetes győzelmeivel nagy hírnevet szerzett, egyszersmind a béke műveinek is buzgó gyámolítója volt s nem érte be Friedland-Reichenberg területén az említett alkotásokkal. „Az iskola szolgálatára" Friedlandban (1590-ben) nagyobb papirmalmot építtetett, mely még ma is fönnáll. A reichenbergi posztószövőknek (1599-ben) igen részletesen kidolgozott és mintaszerű szabadalmi levelet adott. Ugyancsak a reichenbergi birtokon meg- alapította Friedrichswalde falut egy üveghutával, a melynek (1604-ben) első tiszttartója és hutamestere Wanderer Péter volt, a Waldheimi Schürerek mellett legtöbb érdemű és leghírnevesebb üveggyáros család ősapja. Redern