Seite - 618 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Band 15/2

619 (1624) fejedelemséggé, majd kevéssel utóbb (1627) herczegséggé emelte. Ugyanazzal a csodálatos szervező képességgel, a melylyel Wallenstein ismételten egész nagy seregeket tudott táborba állítani, ahhoz is igen jól értett, hogyan kell hirtelen összeszerzett különböző birtokait egységes, jól kormányzott, virágzó gazdasággá egyesíteni s így az egyebütt mindenfelé ínségben tengődő országban oly területet létesíteni, a melyet az egykorúak a „Terra deserta" néven emlegetett Csehországgal összehasonlítva nem minden irigység nélkül neveztek „Terra felix"-nek. E birtok székvárosa, Gitschin (Jiíín), a melyet ura díszes épületekkel gazdagított, szinte hihetetlen élénk forgalomnak és jóllétnek örvendő vezérhelylyé fejlődött. Wallenstein megyilkoltatásával egy csapásra összeomlott összes büszke alkotása ; jószágai szétforgácsolódtak s szintén osztoztak immár Csehország többi részeinek sorsában. Mindazonáltal egész napjainkig megmaradtak nem csekély nyomai a friedlandi herczeg amaz áldásos közgazdasági mun- kásságának. S ez a munkásság kétségkívül a legnyomósabb magyarázata azoknak a többrendbeli sajátszerűségeknek, a melyek később, a változott körülmények közt is különösen Csehország éjszaki részének oly iparűző jelleget adtak, hogy azt a következő évtizedek viszontagságai ideiglenesen megbéníthatták ugyan, de teljesen meg nem semmisíthették többé. Mikor pedig végre valahára ismét fölragyogott a sok megpróbáltatáson átment cseh földre a boldogabb idők napfénye, s megint dúsan áradt reá a helyes és mély közgazdasági belátáson épült uralkodói gondoskodás áldása : ekkor ismét minden más országrészeknél mohóbban és bővebben élvezte az áldó napfényt és szítta magába a termékenyítő esőt az a hajdan oly gondos kézzel ápolt és előkészített talaj, hogy csakhamar ezerszeres gyümölcscsel fizethette vissza a rá fordított gondozást. II. Ferdinánd cseh királyi minőségében csak kevés közgazdasági kormányintézkedést tett. S ez a kevés is jóformán csak a régibb czéh- szabályzatok megerősítésére szorítkozik. Az ipartestületek eredeti vallásos és felekezeti jellege most, még pedig, mint önként érthető, szigorúan katholikus értelemben ismét felűlkeredik. Ezentúl minden új, vagy újabban megerősített czéhszabályzatnak körülbelül így hangzott az első czikkelye: „A ki e helyütt mesterré akar lenni, annak nem szabad és nem lehet más, mint az egyedül üdvözítő katholikus vallás hivének lennie". Ezzel a kevéssel előbb még nagyobb részében protestáns Csehország lakóinak többsége el volt tiltva az iparűzéstől, hacsak vallását nem akarta megváltoztatni. 78»