Seite - 623 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Band 15/2

624 egyúttal az uradalom jövedelmeinek is tetemes emelkedésére adott reményt. 1683-ban már Bürgstein uradalom, különösen Blottendorf és Falkenau falvak üvegfestöi és metszői szintén czéhet alkottak s példájukat követték (1694) a steinschönauiak is. Valamennyien erejüktől telhetőleg iparkodtak a kereskedelem föllendítésén, mely már egész Éjszak-Németországra kiterjedt, sőt sokkal messzebbre is elhatolt. Vitték a cseh üveget Lengyelországba és a Keleti-tengermelléki tartományokba, sőt Oroszországba is egész Moszkváig, ép így Németalföldre, Olasz- és Magyarországba meg Erdélybe. Eljártak ez üvegkereskedők Stralsundtól Rigáig, Hamburgtól Londonig s Várnától Konstantinápolyig. Ellátogattak Kopenhágába és Stockholmba s Archangelen át pár év alatt több százezer darab üveg került Oroszország legtávolibb részeibe is. Később Hollandia mellett Portugal és Spanyolország a legjobb piaczai e kereskedésnek, mely csakhamar társas bizományi üzletté is fejlődött. Ugyancsak a XVII. század második évtizedében Csehországnak a papír- gyártása is nevezetes lépéssel haladt előbbre. Weiss Kristóf, ki 1667-ben állította volt az első papírgyárat Hohetielbében, azzal ez iparág számára új s nevezetes fészket teremtett. Balbin tanúsága szerint már akkor is mindenféle minőségben a legkitűnőbb papirt gyártotta az Ossendorf család birtokába került benseni papirmalom. Némi fölpezsdülés mutatkozott ez idő tájt Térben is. Jóllehet az ellen- reformáczió erőszakos végrehajtása itt is nagy károkat okozott, a régóta kiváló iparú város mégis bizonyos aránylagos jóllétben tudta magát főn- tartani s oly kereskedelemmel dicsekedhetett, a minővel csak kevés a cseh vidéki városok sorában. A két egeri országos vásár a leglátogatottabb volt az egész tartományban. A város polgármestere és tanácsa még egy harmadik vásár, meg egy kereskedelmi törvényszék engedélyezéseért folya- modtak (1690), de kérelmüket kicsinyes kifogásokkal visszautasították. Egyáltalában kimondhatatlanúl nehéz volt közgazdasági kérdésekben magasabb felfogást érvényre juttatni. De azért mégis csak bekövetkezett az ügyek jobbrafordúlása, legalább egyes dolgokban. E mellett tanúskodik a mondottakon kivűl még egy jelenség, a mely az Erczhegység alján fordúlt elő. Az egeri születésű Litwehrich Benedek, Ossegg kolostornak 1691 óta apátja, ott egy valósággal gyári jellegű ipar megalapítója lett. A szomszédos Szászországból valami Rodig Pál nevű ügyes harisnyaszövőt hitt be, a ki nem sokára rokkák és szövőszékek elé fogta, bontó és bodorító fésűkkel látta el s egyéb, addig az egész vidéken ismeretlen szerszámokkal fegyverezte föl a