Seite - 628 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Band 15/2

629 6.715 vég, 29 pedig 41.429 vég, vagyis 1,242.810 rőf posztót gyártott, rőfjét 30 krajczártól 3 forintig emelkedő értékben. E mennyiségből magára a reichenbergi czéhre évenként több mint 12.000 vég esik. Ehhez leg- közelebb a neu hau si áll 8.OOO, majd a friedlandi 4.OOO, aztán a böhmisch- leipai 3.600, a kaadeni 2.000, a komotaui, braunaui és duppaui következik egyenként 1.000 végnyi gyártóképességgel. Az ipari és kereskedelmi bizott- ság azonban e kimutatás mellett nem hallgathatta el, hogy „az összes hazai posztószövők a maguk ősrégi gyarló módján dolgoznak", holott Fremmrich megmutatta, „hogy csupa cseh gyapjúból igen jó finom posztót tud gyártani". Mindazonáltal Fremmrich nem tudott az ellene szövetkezett czéhbeli korlátoltságon és ósdi erőszakoskodáson kifogni s az ipari és kereskedelmi bizottság is tehetetlen volt ellenük. A leipai czéh gyűlölködő támadásait az ottani földesúr, Kaunitz gróf, azzal tetőzte be, hogy cselédeivel erőszakosan megrohanta s lebonttatta a gyárat, a benne lévő rézüstöket pedig elhurczol- tatta a saját serfőzőházába. (1721 január 2.) Polgári származású magán embernek még ezentúl is jó sokáig nagyon nehéz volt Csehországban ott, a hol egyúttal czéhbeli érdekek forogtak fönn, gyárat alapítania. Ellenben Waldstein József gróf már 1715-ben Ossegg közelében, tehát a már említett apátsági posztógyár szomszédságában, Oberleutensdorfban szintén egy nagyobb posztógyárat állított, az első e nemű ipartelepet, mely évtizedeken át fönn tudta magát tartani. Egy más hasonló vállalat keletkezett utóbb Kladrubban (chrudimi kerület), szintén a cseh főnemesség egy tagjának, Trautmannsdorf Frigyes Venczel grófnak a költségén. Ugyanez időbe esik Csehországban a pamutszövés meghonosodása. Nyersanyagát, melyről már Hörnigk is említi, hogy „mostanában olyan nagyra vannak vele Európában", az iránta mindenfelől tanúsított nagy ellenkezés daczára is értékesíteni kezdték egyelőre csak itt-ott a lenszövésnél. Erre vall a „barchent"- és „mesulan"-szövők említése némely takács-czéhek kebelében, így Hohenelbe, Pilnikau, Freiheit s más helyek illető czéheiben. 1722-ben (decz. 15.) VI. Károly császár megerősíti a keleti Csehország Landskron és Landsberg uradalmain alakúit „len-, mesolan-, barchent- és csinvat-szövők" czéhének szabályzatát. Ki is mutatható, hogy e czéh nagyobb mennyiségű barchentet gyártott és vitt vásárra. Ugyanez időben épült Csehország egy más helyén az első pamutszövő-gyár is. Az illető uraság, Gallas grófnő beleegyezésével ugyanis Kessler, másként Sprengseisen Illés Grottau közelében, egy „puszta és rideg helyen" nagy ipartelepet,