Seite - 637 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Band 15/2

638 Egy 1757 október 20-ki udvari leírat a prágai kereskedelmi tanácsnak és iparügyi bizottságnak „Consessus in commercialibus et manufacturisticis" néven egy testületbe való egyesítését rentelte el. Elnökévé Pachta Ferencz József grófot nevezték ki, tagjai közt pedig ott látjuk Sinzendorf és Chamarré grófot, meg mások mellett Loscani Ottó Lajost is. Sajnos, hogy Loscani már néhány héttel utóbb, 1757 november havában meghalt. A cseh iparügy ő benne egyik legbuzgóbb s legtöbb sikerű munkását tiszteli. Az előző évben már újra kitört háború, mely hét éven át dühöngött s épen éjszaki Csehországot pusztította legkegyetlenebbűl, Loscani számos alkotását tönkretette ugyan; de azért e derék férfiú fáradozása még sem veszett kárba, mert akadtak, a kik az ő jeles példáján felbuzdúlva nyomdokaiba léptek s folytatták az ő becsületes, ernyedetlen munkáját. Még a háború folyama alatt is történtek Bécsből intézkedések a csehországi iparügy javára. Ezek közé tartozik az 1758 augusztus 24-én kihirdetett „posztószövő-szabályzat a cseh királyság számára", melynek az volt a czélja, hogy ez iparág művelői közt a régibb pátens mellett is még mindig található visszaéléseket megszűntesse. A körülmények azonban nem voltak alkalmasok arra, hogy ez intézkedésnek kellő foganatja is legyen. Ugyancsak a hétéves háború idejébe esik egy szövetgyár alapítása Prágában, melynek valami Textor nevű asszony volt a tulajdonosa. Egy 1761 decz. 15-én kelt császári leírat melegen ajánlotta az érdekeltek figyelmébe azt a kedvezményt, a mely szerint 1763-tól kezdve a császári öfökös tartomá- nyokban semmiféle magánszabadalom sem állja többé útját a gyapotnemű- gyárak alapításának. E fölhívás visszhangra is talált. A ki legelsőben élt a benne említett kedvezménynyel, az Kinsky József Miksa gróf volt, a cseh királyság akkori fővadászmestere, az iparügyi törekvések lelkes barátja. Mint a biirgsteini uradalom (leitmeritzi kerület) birtokosa, már előzetesen gyakorlati nemzet- gazdának mutatta magát többrendbeli iparágak egész sorának meghonosítása által. A Bürgstein melletti Haida városka, mely rövid idő alatt az akkori forgalom egyik fő helyévé fejlődött, neki köszöni létrejöttét. Kinsky egy barchentgyárat és kattunfestő műhelyt is állított. Hasonlók alapítására buzdította földbirtokos szomszédait, Waldstein Vincze grófot Miinchengrätz- ben és Bolza József grófot Cosmanosban. Bolza gróf már 1763-ban meg is nyitotta nagy és akkoriban igen híres gyárát, melyből a jelenkor legnagyobb szárazföldi kattunfestő-gyára, a josephsthal-cosmanosi gyár fejlődött.