Seite - 641 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Band 15/2

é42 voltak. A weisswasseri ipariskola gyárában 18 harisnya- és sapkaszövő-szék állott. A selyemipar nagyjában csak a prágai városrészekre szorítkozik még, a hol azonban már 103 szövőszéken dolgozik s készít egész és félselyem szöveteket, meg harisnyákat. Selyemszalagokat Prágán kivűl a bydzovi kerületben is gyártanak. Már ennek az iparnak a termelési értéke is meg- haladja a 300.000 forintot. A ruházati iparhoz tartozik még a kalap- és kesztyűgyártás. Amannak fő fészke Prága, hol nyolcz gyáros foglalkozik vele, továbbá Kuttenberg, Deutsch-Brod\ Kaplitz, stb. ; emez pedig az egy B öhmisch-Kamnitzban 50 mestert foglalkoztat; egyes kesztyűszövők és kötők még Rumburgban, Georgenthalban és egyebütt is vannak. Paszomántos-munkák Prágán kivűl a königgrätzi, elbogeni, chrudimi és budweisi kerületben készülnek, arany és ezüst rojtok csak Prágában. A berauni kerületet kivéve mindenütt van papírgyártás, összesen 81.493 forintnyi termelési értékkel. A legnevezetesb papirmalmok a benseni, hohenelbei, friedlandi\ komotaui és kacovi (a őaslaui kerületben). Keletkezőben van a gombgyártás (Prágában, Kuttenbergben, Budweisban, Krumauban s másutt), továbbá a díszműárú-ipar (Prágában, Tabor-, Karlsbad- és Chrudimban). A vegyészeti iparnak is vannak már számbavehető nyomai. Timsót kivált a saazi, elbogeni és pilseni, hamuzsírt pedig, a leitmeritzit kivéve, minden kerületben gyártanak; salétromot a Caslauiban, ként az elbogeniben és chrudimiban. Az első három kerület ásványi festékekből 2.850 mázsa kékfestéket gyárt 69.500 forint értékben. A Kolowrat grófok egyike a berauni kerületben egy iróngyaraX. állított. Tér szűke miatt még csak vázlatosan sem mondhatjuk el itt mindazt, a mit az egykorú jelentések az üveg-, kS-, b3r-, nevezetesen pedig a vasipar haladásáról s még annyi más termelési ágról tartalmaznak. Annyi kétségtelen, hogy Mária Terézia uralkodásának első korszaka Csehországra nézve igen gyümölcsöző volt. E 25 év alatt voltaképen elérte az ország azt, a mire századok munkája árán se tudta fölvinni : hogy t. i. ipari és kereskedelmi jellegre tegyen szert. Számos, ha nem is minden ipar- ágban Csehország a szomszédos államokkal, köztük a sziléziai versenytárssal is bátran mérkőzhetett; az osztrák örökös tartományok közt pedig az ipari termelésben kétségkívül az első helyen állott. S valósággal iparról lehetett már szólani, mert már e korban megtörtént a kézművességtől a gyári termeléshez való átmenet, a mennyiben erről a gőzerő alkalmazása nélkül szó lehet. Ez az erő még abban az időben nem volt fölfedezve, de már