Seite - 647 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Band 15/2

648 „az ország alvidékein lakó cseh népesség helységi elöljáróihoz" intézett lelkes buzdításában melegen a szívükre volt kénytelen kötni annak a kérdésnek a megfontolását, „mint lehetne Csehországban a német hegyvidéki parasztság ipari szorgalmát legjobban a tisztán cseh parasztok közt, más szóval a síkföldön is meghonosítani?" Az 1778. év háborús viszontagságai sem múltak el újabb zavarok nélkül. De épen ekkor keletkezett s épen a hadműveletek színterén, Starkenbach-Hrabacovban, a már említett Harrach Erdő Guidò gróf egyik alkotása, egy nagyszabású lenvászon- és battiszt-gyár, mely hosszabb életű is lett. Kevéssel előbb az Iser-hegységben, Christiansthalban Riedel János Lipót egy új üveghutát épített (1775), a még ma is meglévő Riedel czég ama vidéken álló nagyszerű ipartelepének a magvát. Egy emberöltővel később a Cseh-erdő üvegiparának is újjáteremtője támadt Meyr János személyében, ki a Winterberg melletti Adolf - és Eleonorenhatnban, Kalten- bachbaw (Neuhütte), Franzensthalban és Ernstbrunnban (valamennyi a prachini kerületben) álló derék nagy üveggyárak megalapítójáúl tekinthető, s kinek neve máig él a „Meyr unokaöcscse" (Kralik Vilmos) czégben. De az ország egyéb helyein is újból örvendetes serénység támadt, kivált a gyapotipar terén. WernstadtbóX Leitenberger János József (született 1730-ban, meghalt 1802-ben) indított meg nagyhatású mozgalmat. Már 1770-ben alapított az említett helyen egy kattunfestő-gyárat s ugyanakkor Prágában, a Teyn-udvarban egy fióküzletet. Gyártmányai rendkívül jelesek valának, s jó hírnevét teljesen igazolta, a cosmanosi gyár és újabb eredetű számos más vállalatok élénk versengésével szemben is. Tupadlban (caslaui kerület) Auersperg János Ádám herczeg állított nagy költséggel egy gyapot- szövet-gyárat, festő- és színnyomó-műhelylyel egyetemben. Magában Prágában 1780 előtt már hét czég képviselte ez iparágat, melyek közül a Hergott Ferenczé s Berger János Györgyé a kiválóbbak közé tartozott. Egerbtn ez alatt (1772 előtt) egy mousseline-gyár keletkezett (alapítója Kauders Venczel Dániel), s ugyanez iparág az Eger-vidéken még Rossbach- ban is föllendült. Legnevezetesb képviselője Reyh György Mihály volt, kinek saját találmányú mousseline-szövőgépe (1779) általános elismerést aratott. A prágai kamarai bank jutalmat is szavazott meg részére, a miért „egy s más takácsot e gép használatára ingyen megtanított". Reyh György Hollerung Kristóffal társúlva, szülőföldjét, Rossbachot csakhamar híressé tette. Hollerungnak a szomszédos Aschba költöztével ez iparág ott is meg-