Seite - 651 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Band 15/2

652 - nemesi jószágok megszerzése útján; ép így a trautenaui Falke Ignácz is a éistai és miletini uradalmak megvételével. A vas-ipar is élénken föllendült ez időben. A horovitzi vasgyárat, a monarchiában a legrégiebbek egyikét, Wrbna József gróf, a csehországi közgazdaság terén igen nagy érdemű főúr, 1785-ben teljesen átalakította s annyira kiterjesztette, hogy 1790-ben már a legnagyobb s legkitűnőbb efféle vállalatok sorába tartozott. Később a jinetzive 1 egyesülve, kivált technikai irányban számos újításra e gyár adta az első ösztönzést. De nemcsak a régi, úgy szólván öröklött termelési ágak virágzottak, hanem eddig Csehországban egészen ismeretlen újak is fejlődtek. Sperling Ferencz nachodi vászonkereskedő állította föl 1785-ben az első tiádczukor- finomító gyárat Neuhofban, a Mettau melletti Neustadt környékén. Lissa- bonból, a hol nagy kereskedést űzött cseh szövetekkel, készpénz helyett fizetésűi amerikai nyersczukrot küldetett magának, a melyet aztán Neuhofban ő finomított. Vállalkozása sikerűit s utánzásra is talált. Fries János gróf, az ismert alsó-ausztriai nagyiparos és a legvállalkozóbbak egyike, szokott körűi tekintésé vei és ügyességével vette kezébe a dolgot. Megnyerte társúl a „cs. kir. bánsági kereskedelmi társúlat" egykori igazgatóját s a trieszti czukorfinomító gyár berendezőjét, Sauvaigne Józsefet, és ő véle 1785-ben 150.000 forintnyi részvénytőkével társaságot alapított, melynek a császár ingyen átengedte a Prága melletti Königssaalbasx álló hajdani cisterci apátság épületét. Fries gróf ugyan időközben meghalt, alapítása azonban mégis létrejött s az évi 30.000 mázsa nyersczukor földolgozására berendezett új gyár 1787-ben meg is nyílt. Egy 1789 augusztus 28-ki udvari rendelet behozatali tilalom alá vetette a külföldi czukrot. Ezzel Csehországban ismét egy újabb nagyipar forrása nyílt meg, a melynek későbbi óriás nagyságáról akkoriban még senkinek sejtelme sem lehetett. E mellett nem szabad még egyéb, kezdetben csekély fontosságúaknak látszó iparágakról sem teljesen megfeledkeznünk, a melyek később százak, sőt ezerek keresetforrásaivá lettek. Ilyenek kivált II. József császár uralko- dásának végső éveiben terjedtek el nagyobb számban, még pedig aligha puszta véletlenből ép ebben az időben. Két franczia, Lunet és Boulogne, 1780-ban és 1784-ben a kesztyűgyártást honosította meg Prágában, a hol az csakhamar új s jövedelmező keresetággá fejlődött. 1790-ben állították föl Prágában az első csokoládégyárat\ a mely azonban nem volt hosszabb életű, s csak a czukoripar kiterjedése egyengette ezen élelmi és élvezeti