Seite - 652 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Band 15/2

653 czikk gyártásának az útját is. Ugyancsak 1790-ben Girtdle Prokop Richter Károly, az általános elismerésben álló ügyes ötvös útmutatása mellett meg alapította az első prágai aranynemű-gyárat, a mely az újabb korra is át tudta szállítani a régi prágai ötvösség elismert jó hírnevét. A franczia SvájczbóX került a Nixdorf melletti Ehrenbergbe a fafonás ipara, melyet azon a vidéken csakhamar igen fölkaroltak. Ugyanez időben az érczhegységi Graslitzban a hangszerek gyártása honosodott meg, a mely- nek a híres lipcsei Sattler-czég tanítványa, Anger József és a szászországi marktneukirchcni születésű Bauer József valának a megalapítói. A népes graslitzi és schönbachi vidék lakosságának nagy része ma ezzel az iparággal keresi a kenyerét. Ugyanekkor állt virágzása tetőfokán Schlaggenwald, Karlsbad és Schönfeld városokban a cseh ónöntő-ipar is, a mely ma szinte nyomtalanúl kiveszettnek mondható. Ugyancsak az Erczhegységben, a Rothenhaus melletti, már említett Kalichban Hein József, Rottenhann gróf erdőmestere, 1784-ben egy eszter- gályosmű-gyárat állított, kivált gyermekjátékok számára, a melyek igen szépen sikerűitek és mindenfelé jó kelendőségre is találtak. Hein halála után földesura maga vette át a gyárat, a mivel annak fönnállását biztosította s ismét újabb szép keresetág nyílt meg a hegyvidéki lakosság számára. Ez ipar főfészke később Oberleutensdorf lett. Ugyancsak 1784-ben találta föl a Gablonz melletti Reichenauban Schöffel József az ú. n. papirkéreg-anyagot, melyből mindenféle csészéket és tálczákat, főkép pedig szelenczéket gyártott. A császár, a ki előtt semmi közhasznúnak Ígérkező dolog nem volt elég kicsi arra, hogy figyelmére ne méltassa, Schöffelnek 100 arany jutalmat és szabadalmat adott találmánya gyártására, s már a legközelebbi évben Reichenau falu egy takaros szelenczegyárral lett gazdagabb, a mely hosszú időn át majdnem egyetlen keresetforrásúi szolgált a helység lakóinak. Csak- nem ugyanez időben ez iparág (Forster J. G. révén) Egerbe és (állítólag bevándorlott elsassiak útján) Prágába is eljutott, a hol a Schönfeld-féle papirmalom karolta föl. Még a század alkonya előtt alapította meg Gaiger János, egy badeni esztergályos, a rövid idő alatt igen híressé vált sandaui szelencze-gyártást (Marienbad mellett), a mely még ma is egyik jövedelmező különlegessége e helynek. Az egész országban mutatkozó ezen általános élénk és szép reményeket keltő fölpezsdűlés és előre törekvés a lakosság számának gyors emelkedésén is meglátszik, a mely 1789-ben majdnem három milliónyira szökött fel.