Seite - 653 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Band 15/2

654 Ugyanez évben Csehországban 79 új iskola nyílt meg s a falusi iskolákat látogató gyermekek száma az előző évhez képest nem kevesebb, mint 16.000-rel gyarapodott. Ha más semmi sem tanúsítaná, ez az egy adat is elég bizonyítéka lenne annak, hogy II. József fáradozásai nem vesztek kárba. A XVIII. század végén azon sajátszerű iparágak fő helyei, melyek Csehországot korszerűbb alakjukban ma is jellemzik, már mind megalakúl- tak. Reichenberg és Friedland városok közelebbi és távolabbi környékükkel, a cseh Alföld Rumburg- és Schluckenautól Leipáig és Bensen-Kamnitzig, az alsó Elbe-völgy Leitmeritztől s Lobositztól Tetschenig és Bodenbachig, az egész Erczhegység a Fichtel-hegységig, az Eger-vidék az aschi kerülettel, a Cseh-erdő az ország déli részéig s ismét föntebb a cseh-morva dombvidék Landskronig és Grulichig legszélűl keleten; a braunaui tájék, az Óriás- hegység déli lejtői számos kereszt-és harántvölgyeikkel, végűi az Iser-hegység ismét vissza odáig, a honnan kiindúltunk, a friedland-reichenbergi kerületig: ezek az ország székvárosa és kereskedelmi főhelye körűi terjeszkedő széles gyűrűben azon természetes alapon és történelmi fejlődés útján létrejött gazdasági területek, a melyek mind önálló jellegű részeivé alakúltak az egésznek. A mi azóta ehhez még hozzájárúlt, az majdnem kivétel nélkül csupán a meglevőnek kiegészítésére és megerősödésére szolgált. 1791 szeptember 14-én a királykoronázás tiszteletére, az 1754 aug. 30-án a Veltrus melletti Chotek-féle szigeten tartott elsőnek a mintájára a prágai Clementinumban egy cseh ipar kiállítást tartottak. Itt dióhéjban már jóformán együtt volt mindaz, a mi Csehországot iparűző tartomány minőségében ma is jellemzi, — csakhogy elég sajátszerűen ez az ipar akkoriban majdnem pusztán az ország főnemességének, a Waldstein, Chotek, Lazansky, Kinsky, Harrach, Rottenhann, Kolowrat, Wrbna grófoknak, az Auersperg herczegeknek, stb. a kezében volt, míg a polgári kiállítók közül csak az egy Leitenberger-czég mondható kiválónak. Nagy reményekkel tekintett az ország iparűző része József császár utódjának, II. Lipótnak uralkodása elé is, kinek mint Toscana nagy- herczegének addigi közgazdasági tevékenysége e szép várakozásokat teljesen igazolta. Korai halála mindenek előtt a vámrendszernek tőle bizton várható megváltozását hiúsította meg. Az eleinte a körülményekből eredt, de később már inkább csak rendőri, mint közgazdasági és kereskedelmi-politikai okokból mereven föntartott árúkitiltás idővel mind bénítóbb hatásúvá lett s egyenesen