Seite - 655 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Band 15/2

656 ellenkezett II. József azon czéljaival, melyeknek kedveért létrejött. A korszerű módosítás elmulasztása Ausztriának közgazdasági téren több tekintetben való hátramaradását okozta. Minthogy pedig Ausztria közigazgatása és törvény- hozása ezentúl mindenben Csehországra nézve is érvényesült, ennek követ- keztében a cseh ipar is megszűnik különálló lenni s mindenkép elválaszt- hatatlanul egybeforr Ausztria iparügyének fejlődésével. Ennek előadása azonban itt nem lehet feladatunk; miért is elég lesz csupán a következő, aránylag csekély számú adat fölsorolására szorítkoznunk. Az 1792. év pontos statisztikája a cseh ipar termékeinek értékét 35,645.447 forintban, a kivitelét 11.8 millióban mutatja ki. E számok évről-évre emelkedtek. Egyúttal fölviradt a gépek korszaka, s ezzel Cseh- országban is mindinkább gyárszerűvé alakúit át a kézműipar. Már 1791-ben egy új, addig Csehországban egészen ismeretlen iparág, a porczellángyártás meghonosodását látjuk. Megalapítója Habertizl nevű gazdaember volt, egy parasztbirtok tulajdonosa a Schlaggenwald mellett Rab ens gr űriben. A petschaui uradalomban dús kaolin-telepet fedezett föl s még ugyanazon évben 30 tagból álló társaságot alakított egy Rabensgrünben állítandó porczellángyár építése czéljából. Munkásokat a szomszédos külföldről hozattak. A társaság alapítójának halála (1793) után föloszlott, de tagjainak egyike, Paulus János György, mindjárt ezután a schlaggenwaldi sík vidéken egy új gyárat épített, mely más-más kézre kerülve ma is fönnáll. Ugyanez évben (1794) Weber Miklós, Thun gróf főerdőmestere, hasonló gyárat állított Klöster lében, a mely később bérlők, majd (1820) pedig a földbirtokos gróf kezére jutott s azóta igen föllendült. Mellette húsz év alatt az elbogeni kerületben öt hasonnemű vállalat keletkezett: Giesshiibelben, Pirkenham- merben, Altrohlauban, Dalwitzban és Elbogetiben, a melyekhez később még számos, részben igen tekintélyes ilyen ipartelep járúlt, úgy, hogy ma nem kevesebb, mint 43 gyárral van a cseh ipar ezen egyik legszebb ékessége az országban képviselve. Rosier Ignácz (1765 —1837) Nixdorf ban még szintén a XVIII. század vége előtt egy újabb iparágat, az aczélárúk gyártását honosította meg a cseh Alföldön. Ennek kezdete 1794-be nyúlik vissza. Két évvel utóbb Rösler már egy vízerőre berendezett köszörűs-műhelyt állított föl, a mely szüntelen növekedvén, 1811-ben országos szabadalmat kapott. Tulajdonosát a fejedelmi kegy 1819 április 10-én „Ehrenstahli" előnévvel, unokaöcscsét és a gyár igazgatóját, Fischer József Emánuelt pedig „Röslerstammi" elő-