Seite - 657 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Band 15/2

309 névvel nemesi rangra emelte. Most két czég, „Rosier Ignácz fiai" és „Röslef Ignácz utódai" osztozik a nixdorfi ipar alapítójának örökén, mely a legújabb időben egy kitűnően vezetett cs. kir. aczélipar-iskolával is gyarapodott. Feltűnő jelenség, hogy a csehországi szövőiparnak épen a legfiatalabb ága, a pamutipar lépett legelőször sikerrel a tulajdonképeni géppel dolgozó gyáripar terére. Leitenberger János József állította föl nemcsak Csehország- ban, hanem egész Ausztriában is az első angol szov'ògépzt (1796-ban), s őt e téren első sorban fiai, Ferencz (1761 —1825) Cosmanos\ban, és Ignácz (1764—1839) Neu-Reichstadtban, majd Richter József és Mattausch Ferencz Károly Tetschenben (1801), aztán Rottenhann gróf Rothenhausban, Auersperg herczeg Tupadlban és még sok más követik. Leitenberger János Józseféhez hasonló érdemeket szerzett a gyapjú- szövés iparágában Berger János György (1739—1810), ki a reichenbergi posztóványoló czéhvel folytatott hosszú pörlekedés után végre 1798 november 6-án kieszközölte a maga számára egy posztógyár fölállíthatásának szabadal- mát, s azzal Reichenbergnek, mint gyárvárosnak, megalapítója lett. Derék üzlettársa, Römheld Ferdinánd, 1800 és 1803 közt hozta be az első szövő- és nyírógépeket, s nem sokkal utóbb az első gyapjú-fésülőket. Neki tulaj- donítják Csehország területén az első g'òzgép fölállítását is (1804). Ennek általánosb használata azonban itt csak 1823-ban kezdődik. A mi Reichenberg- nek Berger J. Gy., ugyanaz lett Landskronxa nézve Erxleben Frigyes, az „Erxleben testvérek és Társuk" czég megalapítója, főleg a keleti ország- részek vászonipara és vászonkereskedése tekintetében. Hasonló érdeműek a papírgyártás terén a Kies ling testvérek Hohenelbábz n és környékén. Napoleon hadjáratai Csehország közgazdasági fejlődésének tetemes megkárosításával zajlottak le s a forgalmat és kereskedelmet ismételten kizökkentették rendes kerékvágásából. A legnagyobb fölforgatást azonban az ipar terén, mint egyebütt, itt is az 1806 november 21-ki berlini rende- lettel életbe léptetett ú. n. kontinentális rendszer, vagyis az angol árúknak az egész európai szárazföldről való kitiltása okozta. A honi termelés a nyo- masztó angol versenytől egyszerre megszabadúlván, eleinte addig nem is sejtett mértékben emelkedett. Az ipar minden ágában a helyes arányt jóval felülhaladta a vállalatok száma. A legfeltűnőbb volt ez a gyapjú-, pamut- és lenipar terén, nemkülönben a papir- és üveggyártásban. A csehországi répaczukor-gyártás első föllendülése is a kontinens elzárásának idejébe esik; 181 l-ben 13 czukorgyár keletkezett, melyek közül legkiválóbb volt