Seite - 661 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Band 15/2

662 és 1836-ban tartattak. Czéljukat e kiállítások egyébként is teljesen elérték. A hosszas tárgyalások után 1833-ban megalakult „iparpártoló egyesület" is teljesen megfelelt fennállása első évtizedeiben a maga elé tűzött czélnak. Ebben különösen Kreutzberg K. J. szerzett kiváló érdemeket. Az 1835. évi első bécsi „általános osztrák iparkiállítás" valóságos diadalünnepe volt a cseh iparnak. Már az 1829-ki kiállításon is számos oly új czéggel találkozunk, melyek utóbb a cseh iparnak egyik-másik sajátszerű ágával a világpiaczon sem közönséges szerepre lőnek hivatva*. Ezek közül valók a Liebieg, Herzig József, Siegmund, Neuhäuser és Társa reichenbergi czégek. Közűlök az első 1828-ban a Reichenberg melletti Josephinenthalban egy ipartelepet vásárolt meg, mely Liebieg János (1802—1870) egyedüli tulajdonába kerülvén, aránylag igen rövid idő alatt az egész kontinens egyik legnagyobb és leg- több oldalú szövetgyárává fejlődött. Liebieg Jánosnak ritka alkotó és úttörő képessége Reichenbergen kivűl még Svarov-, Haratitz-, Eisenbrod- és Mildenauban, Smiritzben és másutt is, utóbb pedig a Cseh-erdő vidékén, valamint Alsó-Ausztriában és Magyarországon is állított hasonló gyárakat. Erdemeiért 1867-ben bárói rangot nyert; egyidejűleg 6.300-nál több gyár- munkást foglalkoztatott, kiknek átlag évi egy milliónyi bérösszeget fizetett ki. Iskolájából egész sora került ki a kiváló ipari vállalkozóknak, minők Liebieg Ferencz Dörfelben, Schmitt Ferencz Böhmisch-Aichában, Ginzkey Ignácz Maffersdorfban, Richter József Antal Mildenauban s még mások. Liebieghez hasonló, de megint más téren kitűnő férfiak valának Hardtmuth József (l 752 —1816), Lanna Adalbert (1805— 1866) és Faltis János (1796—1874). Hardtmuth József fiai, Lajos és Károly, apjuk leg- nevezetesb ipari alkotását, a nagyszabású irón- és kőedény-gyárát Bécsből déli Csehországba, Budweisba helyezték át, melyet ép akkoriban vont be e város egyik szülötte, Lanna Adalbert, ritka tevékenységével az ország kereskedelmi forgalmának egyik legfontosabb útvonalába. Faltis, az első mechanikus lenfonó gyárnak a Trautenau melletti Jungbuchban fölállítása által (1837) a lenvászon-ipar újjáalkotója s ezzel főkép a cseh Óriás-hegység vidékének jóltevője lőn. Nyomába léptek Gaberle Ferencz, Haase Alajos, ferie Willibald, a Walzel testvérek, Rotter, Kluge, Etrich és mások. 1840-ben azonban a lennek egy újabb, a pamutnál is veszedelmesebb versenytársa támadt a jutában, mely jutafonó- és jutaszövő- gyárak fölállítását tette szükségessé. Ezek száma a hetvenes évek vége óta