Seite - 666 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Band 15/2

667 Gyógyforrások és fürdők. Azon kincsek között, melyekkel Csehország földje oly bőven meg van áldva, nem utolsók a gyógyforrások. Ezek mindenfelé találhatók ugyan, de a világhírűek mind az ország éjszaknyugati részén vannak, számos, kevésbbé híresektől körülvéve, s így ez a vidék a fészke Csehország legkiválóbb gyógyforrásainak. Itt sorakoznak az Elbe melletti Bodenbachtól a bajor Fichtel-hegységben lévő Alexanderbadig Teplitz, Bilin, Cachvitz, Krondorf, Giesshübl-Sauerbrunn, Karlsbad, Franzensbad, Königs wart, Marienbad egymás mellé, a melyekhez még számos savanyúvíz-forrás járul. De az ország éjszaki és éjszakkeleti részén is buzog néhány ásványvíz-forrás, melyek közül az óriás-hegységi Johannisbad és a Tafelfichte alatti Liebwerda az említendőbbek. Nem puszta véletlen dolga, hanem bizonyos földtani okoktól függ a csehországi gyógyforrásoknak ilyen elosztódása. Az ásványvizek ugyanis a föld bensejében ható erőknek köszönhetők, melyek ott, a hol a hely termé- szete megengedi, a fölszínen is elárulják magukat. Tudjuk, hogy földünknek még mindig ki nem hűlt magva fokozatos lehűlése közben folyton összébb- összébb húzódik, mi alatt a keletkezésekor elnyelt gőzöket és gázokat kilöki magából, melyek kiszabadulván, a föld fölszínére törekszenek ott, a hol erre a kéreg hasadékai alkalmat nyújtanak. Ha ez útjuk közben vizekre akadnak, azok fölszívják őket s többé-kevésbbé fölmelegszenek tőlük, de mindenkép alkalmasabbakká lesznek ez által arra, hogy a folyásuk közben érintett kőzetek ásványi anyagait föloldják és fölvegyék, s aztán ásvány- vagy gyógyforrások alakjában kerülnek napvilágra. A föld bensejében lévő gőzök és gázok e kiömlésére Csehország talaja bőven nyújt, sőt régebben izzón folyós anyagok kitörésére is nyújtott alkalmat. Az avatatlan ugyan e talajt szilárdúl összefüggőnek nézi, a mint hogy bizonyos értelemben az is ; a szakértő szeme azonban számos hasadékot és repedést fedez föl rajta, melyek egész szabályszerűen osztódnak el s bizonyos irányokban vonúlnak és metszik egymást. E hasadék-hálózatok egyike délnyugatról éjszakkeletnek és éjszaknyugatról délkeletnek csap, a második dél-éjszaki és kelet-nyugati irányban. Amazt az Erczhegység dél- keletnek néző törési széle, a Schlackenwert és Maria-Kulm közötti Eger- völgy, továbbá számos ércz-ér csapása árúlja el. Az első helyen említett 84*