Seite - 677 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Band 15/2

678 nálták s hogy mint ilyeneket idegenek is fölkeresték. Az akkoriban egeri kútforrásolcnak nevezett franzensbadi vizekről a XVI. században van először szó, ép így az eleinte tepli források néven ismeretes marienbadiakról. johannisbadot állítólag már a XVI. században sűrűn látogatták, a liebwerdai forrásokat pedig a XVII. század elején kezdik említeni. A giesshübli savanyú- víznek Karlsbadba szállítása a XVI., a bilininek Teplitzbe küldése pedig a XVIII. században kezdődik, míg a többi említett gyógyvíz használatát csak a jelen században kapják föl. Csehország fürdőhelyeinek nagy föllendülése általában csak az utolsó száz évnek a műve. 1815-ben, a mely évből mind a négy csehországi világfürdő látogatottságáról a legelső kimutatások szólnak, Karlsbad 1302, Franzensbad 691, Marienbad 187, Teplitz 1.636 vendéget számlált; míg 1891-ben e négy fürdőhely látogatóinak száma az előbbi sorrendben 35.109, 7.807, 15.231 és 6.431. Igaz ugyan, hogy a régibb időkben a csekélyebb számú vendégek aránylag több hasznot hajtottak az országnak, ha meggondoljuk, hogy pl. a szász választófejedelem 1691-ben 326 ember és 475 ló kíséretében látogatott el Teplitzbe. Nagy változás állott be a gyógykezelésben is ahhoz az időhöz képest, a mikor Karlsbad forrásait csak igen hosszantartó időzésre látogatták a betegek, vagy a mikor naponként 50—70 pohárral is ittak a vizeiből, Teplitzben pedig a többnyire érvágásokból és köpölyözésből álló házi előleges kezelés után naponként 4—5 órán át fürödtek ! A cseh fürdők gyógyeszközei nevezetesen gyarapodtak az először Marienbadban 1822-ben alkalmazott lápfürdők által, melyek Németországból kerültek át ide. A fürdők különben újabb időben még egyéb útakon is tesznek szert fontos jövedelmekre, a minők a forrás-sók, pasztillák, láplúgok és erősebb hatású kivonatok készítése és szállítása. Az 1708 óta ismeretes karlsbadi só készítése példáúl 1788-ban még csak 250 kilogrammra rúgott, ma pedig már 50.000-re emelkedett s legközelebb hír szerint 100.000-re fog felszökni. A karlsbadi forrásvizeknek 1843 óta Pleischl chemikus kísér- letei alapján dr. Hlawaczektől megkezdett szétküldése, a melyet akkoriban 500 aranyért adtak bérbe, ma 175.000 forintnyi bérjövedelmet hajt. A giesshübli savanyúvíz 1799 dta kerül borvíz gyanánt a bécsi császári . udvar asztalára s 1796 óta mutatható ki nagyobb távolságokra való szállí- tása. Ma évenként 6 millió palaczkot küldenek szét belőle. Karlsbadból 1891-ben 1,480.000, Franzensbadból 374.930, Marienbadból 669.315, Teplitz-Schönauból 259.410 palaczk ásványvizet szállítottak el. A karlsbadi