Seite - 3 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Band 16/1

yy Juhnyáj a Balaton partján. E szó „Dunántúl" nemcsak földrajzi, hanem egyúttal történeti, politikai és államszerve- zeti fogalom is. Hajdan az ország négy kerületre volt beosztva honvédelem, köz- igazgatás és igazságszolgáltatás szempont- jából. Ezek közül egyik volt az a tizenegy vármegye, melyet Dunántúlnak—Districtus transdanubialis-nak — neveztek. Földrajzi ^ ^ határait képezte éjszakról és keletről a Duna, V*' —^ y s mely Pozsonytól kezdve Váczig keleti I •» // X ? irányban és Vácztól kezdve teljesen déli irányban hömpölygeti habjait ; továbbá a Dráva, mely délről és az osztrák-stájer Előalpesek, melyek nyugatról zárták be ezt a tizenegy vármegyét. E vármegyék közé tartozott Komárom vármegye, melynek fele a Duna balpartjára esik, tehát a földrajzi Dunántúl- hoz nem tartozott. De e tizenegy vármegye közé nem tartozott Esztergom vármegye, melynek dunajobbparti része csaknem akkora, mint a duna- balparti ; sem Pest vármegyének dunajobbparti része, a régi Pilis vármegye. Dunántúlnak pedig azért nevezték, mert az ország törvényhozási központja az utolsó negyedfélszáz év óta 1848-ig Pozsony volt. A ki pedig Pozsonyban rezideál, annak a tizenegy vármegye a Duna túlsó felére, túl a Dunára esik. 1* A Dunántúl.