Seite - 4 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Band 16/1

4 Magyarországnak nincs oly része, mely népesebb, műveltebb és gaz- dagabb volna. Ezer év óta ez szenvedett legkevesebbet; és bár a nyugati német birodalom hadseregeivel és a keresztes háborúk csőcselék népeivel itt zajlottak le az első századokban a nyilt háborúk s kivált keleti vidékei a török uralom korában is sokat szenvedtek, mégis az országnak e része úgy műveltségében, mint birtokviszonyaiban legkevésbbé zavartatott. A magyar nemzet politikai és társadalmi életének, egyházi és világi műveltségének, birtoklási és gazdasági állapotainak tiszta történetét leginkább a Dunántúl részein lehet Árpádtól kezdve mind máig szakadatlan sorrendben föltűntetni. Az egész Dunántúl földrajzi és földtani szerkezete három hegységből és két nagy síkságból áll. Az egyik hegység nyugaton Sopron és Vas vármegyébe nyúlik be. E hegylánczot az osztrák és stájer Alpesek előhegyei alkotják, melyek erdőkben, esőzésekben, patakokban gazdagok és melyek e rész éghajlatát Bajorországéhoz teszik hasonlóvá. A másik hegyláncz éjszakkeleti vége a nógrádi és honti hegységeknek mintegy folytatásaként a Duna jobb partján a Budapest és Neszmély közti vonalra dűl; innen kezdve délnyugati irányban a Balatonnal egyközűleg vonúl le csaknem a Muráig. Ez a Vértes és Bakony hegysége, mely voltakép számos elágazásai mellett is csak egyetlen hegylánczolat, melyet azonban természetben a moóri völgy, szokásban pedig a történelmi és népies elneve- zés két hegységre választ el, s azért a moóri völgytől éjszakkeletre terjedő részét Vértes-hegységnek, délnyugatra terjedő részét pedig Bakony-hegység- nek nevezik. Mindkét hegységnek csontvázát mészkő és dolomit alkotják. Csakis a Balaton körűi jönnek elő szigetenként hatalmas vulkanikus alko- tások, melyek közt Veszprémmegyében a Somlyó, Vasban a Ság, Zalában a Badacsony, a Szentgyörgy és a Haláp, e csonkakúp alakú hegyek a leg- szebbek és legnagyobbak. Itt, a Balaton szigligeti öble fölött terül el Európának legszebb bazalt vulkán térsége és a legjellemzőbb kúphegyek tájképe. E vulkanikus kúpok a föld életének annyira a legújabb földtani forradalmi korszakából látszanak eredni, hogy a Somlyón és a Badacsony- ban még a kráterek karimája és mélyedése is megvan, és mindezen vulkáni hegyek anyaga sokban egyezik a Vezúvnak Herculaneum és Pompei elpusz- túlásakori lávájával. Mind a Vértes, mind a Bakony hegysége telve van buja tenyészetű erdőkkel és helyenként gondos erdőgazdaságokkal. Vadállománya az egész országban a leggazdagabb.