Seite - 12 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Band 16/1

12 prépostságokat, még pedig tetemes nagy számban. Itt épültek az első templomok, zárdák, főbb iskolák. így a keresztény kor első századának emlékszerű építkezései is itt maradtak meg a legnagyobb számmal; a veszprémi Gizella-kápolna, a pécsi, jáki, lébényi és felső-cörsi templomok még ma is hangosan hirdetik, hogy itt már a gót építészetet megelőző századokban is úgy a vallásos buzgóság, mint az építészeti művészet magas fokon volt kifejlődve. A vallásos élet még később is folyton élénk maradt e vidéken, a mi Mária Terézia kormányzatát arra indította, hogy ez előtt 120 évvel a fehérvári és szombathelyi püspökségeket állítsa föl. A reformatio korában a protestantismus hamar erős gyökeret vert túl a Dunán; ezt ugyan a XVII. és XVIII. század ellenreformatiója nagyon meggyérítette, de azért a síkföldi magyarság többsége ma is a protestantismushoz tartozik és a túl a dunai összes magyarságnak mintegy f/3-át teszi. Két püspöksége és nagy számú főiskolái állanak fönn. A Dunántúl politikai története nagyon fontos része nemzetünk egye- temes történetének. A nyugati birodalom támadásai e földön verettek vissza. Mosony, Sopron és Vas nyugati határait e földön tették vitássá gyakran a német fejedelmi házak. A magyar ős vallás hívei itt vívtak Somogyban és Veszprémben kemény harezokat Szent István hadseregével. Árpádházi királyaink korában Esztergom és Székes-Fehérvár volt az országnak kormányzati székhelye, s e királyaink nagy részét Székes-Fehérvárott koronázták meg s itt tették örök nyugalomra is. A keresztes hadjáratnak két hadseregét itt verte szélylyel Kálmán király. A török hódítás itt talált legnagyobb nehézségekre. Szigetvár és Kőszeg ostroma és több mint 30 végvárnak küzdelme itt akadályozta meg ismételve az ozmánokat, hogy hódító hatalmuk Bécsig el ne juthasson. II. Rákóczy Ferencznek is véres harczai folytak itt le, s azok a nagy államférfiak, kik az uralkodóházhoz mindig hívek voltak és az Ausztriával való szövetséget mindig melegen ápolták, de a mellett az ország függetlenségét soha egy pillanatig sem voltak hajlandók megcsonkíttatni, túl a Dunának voltak szülöttei. A költő Zrínyi, a kalocsai érsek Széchenyi, Felsőbüki Nagy Pál, Széchenyi István és Deák Ferencz e földön szívták magukba azt a szelle- met, melynek jelszava volt : rendíthetetlen hűség a korona iránt, de ép oly rendíthetetlen szilárdság az ország függetlenségének alkotmányos meg- védelmezésében. Kelet és nyugat irtó hadjáratai alatt a magyar nemzetnek ép úgy szüksége volt az elszánt hadi erényekre, mint a körülményeket