Seite - 15 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Band 16/1
Bild der Seite - 15 -
Text der Seite - 15 -
15
az egész országrészt és az ötödik, mely a nyugati határon Kaposvártól
kezdve föl Bécsig vonul, úgy, hogy a Dunántúlnak közlekedési hálózata,
apróbb szárnyvonalak lehetőségét ide nem számítva, tökéletesen kiépítettnek
tekinthető.
Mezőgazdasága a legmagasabb fokon áll hazánkban. Mindamellett,
hogy egyházi és világi nagy urodalmi birtokok túl a Dunán vannak leg-
nagyobb számban és a püspökségek, káptalanok; apátságok és prépost-
ságok urodalmai, valamint az ország legnagyobb főrangú családai, az
Esterházyak, Batthyányak, Zichyek, Széchenyiek, Hunyadyak, Festetichek,
Brunswickok, Erdődyek, Nádasdyak és végűi Albrecht és József főherczegek
óriási birtokai a Dunántúlnak majdnem felét foglalják el. A Dunán túl
alapíttatott az első gazdasági tanintézet, itt végeztettek be legelőször a
birtokrendezések, tagosítások és telekkönyvezések. Itt fejlődött ki legelőször
nyugati minta szerint a földmívelés és váltógazdaság. Itt emelkedett leg-
magasabbra a nép közt a szőlőmívelés, a lótenyésztés, az istállózás és a
földjavítás. Itt készültek a legelső csatornázások a Sár, Sió és Kapós
szabályozásával Fehér, Veszprém és Somogy megyékben, a göcseji vizek
rendezésével Zalában s a Tapolcza és Marczal fékezésével Veszprémben és
Vasban. Itt volt legfejlettebb, még Ausztriára is kiterjedő kiviteli forga-
lommal, a vizi malomipar. Itt alapíttattak Veszprémben, Kanizsán, Győrben,
Mosonyban és Magyar-Óvárott az óriási gabonalerakodó telepek, a honnan
a gabnát és gyapjút roppant tömegekben szállították nyugat felé. Itt képző-
dött legelőször egy hatalmas bérlő osztály, melynek nem egy tagja tetemes
vagyonra tett szert. Az erdők termékeinek ipari feldolgozását, a halászat és
vadállomány mesterséges ápolását itt kezdték meg legelőször s a tolnai és
baranyai, a balatoni és velenczei haltermelés önmagában sokkal nagyobb
és jövedelmezőbb ma, mint ezen kivűl az ország egész haltermelése.
Mindezek elég okúi szolgáltak, hogy a nyers termelés és főleg a mező-
gazdaság itt virágozhatott legjobban, a mit különben bizonyít az is, hogy
a legelő-gazdaság túl a Dunán szűnt meg vagy korlátoztatott legkorábban.
A kézmű-ipar régebben a Dunántúl minden városában felette el volt
terjedve és oly városokban, a minő Fejérvár, Pápa, Győr, Veszprém, Pécs,
25—30 czéh állott fenn. A kézmű-ipar lehanyatlott és vele a kézmű-iparos
városok jólléte is nagy mértékben elmúlt. A kézmű-ipar helyébe túl a Dunán
is a gyár-ipar állott és ma a gőzmalmok, gépgyárak, szesz- és czukorgyárak
léptek a kézmű-ipar helyébe. Ezenkívül egyéb ipar is lehetőleg gyárilag
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország IV (1), Band 16/1
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország IV (1)
- Band
- 16/1
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1896
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.89 x 21.9 cm
- Seiten
- 304
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch