Seite - 15 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Band 16/1

15 az egész országrészt és az ötödik, mely a nyugati határon Kaposvártól kezdve föl Bécsig vonul, úgy, hogy a Dunántúlnak közlekedési hálózata, apróbb szárnyvonalak lehetőségét ide nem számítva, tökéletesen kiépítettnek tekinthető. Mezőgazdasága a legmagasabb fokon áll hazánkban. Mindamellett, hogy egyházi és világi nagy urodalmi birtokok túl a Dunán vannak leg- nagyobb számban és a püspökségek, káptalanok; apátságok és prépost- ságok urodalmai, valamint az ország legnagyobb főrangú családai, az Esterházyak, Batthyányak, Zichyek, Széchenyiek, Hunyadyak, Festetichek, Brunswickok, Erdődyek, Nádasdyak és végűi Albrecht és József főherczegek óriási birtokai a Dunántúlnak majdnem felét foglalják el. A Dunán túl alapíttatott az első gazdasági tanintézet, itt végeztettek be legelőször a birtokrendezések, tagosítások és telekkönyvezések. Itt fejlődött ki legelőször nyugati minta szerint a földmívelés és váltógazdaság. Itt emelkedett leg- magasabbra a nép közt a szőlőmívelés, a lótenyésztés, az istállózás és a földjavítás. Itt készültek a legelső csatornázások a Sár, Sió és Kapós szabályozásával Fehér, Veszprém és Somogy megyékben, a göcseji vizek rendezésével Zalában s a Tapolcza és Marczal fékezésével Veszprémben és Vasban. Itt volt legfejlettebb, még Ausztriára is kiterjedő kiviteli forga- lommal, a vizi malomipar. Itt alapíttattak Veszprémben, Kanizsán, Győrben, Mosonyban és Magyar-Óvárott az óriási gabonalerakodó telepek, a honnan a gabnát és gyapjút roppant tömegekben szállították nyugat felé. Itt képző- dött legelőször egy hatalmas bérlő osztály, melynek nem egy tagja tetemes vagyonra tett szert. Az erdők termékeinek ipari feldolgozását, a halászat és vadállomány mesterséges ápolását itt kezdték meg legelőször s a tolnai és baranyai, a balatoni és velenczei haltermelés önmagában sokkal nagyobb és jövedelmezőbb ma, mint ezen kivűl az ország egész haltermelése. Mindezek elég okúi szolgáltak, hogy a nyers termelés és főleg a mező- gazdaság itt virágozhatott legjobban, a mit különben bizonyít az is, hogy a legelő-gazdaság túl a Dunán szűnt meg vagy korlátoztatott legkorábban. A kézmű-ipar régebben a Dunántúl minden városában felette el volt terjedve és oly városokban, a minő Fejérvár, Pápa, Győr, Veszprém, Pécs, 25—30 czéh állott fenn. A kézmű-ipar lehanyatlott és vele a kézmű-iparos városok jólléte is nagy mértékben elmúlt. A kézmű-ipar helyébe túl a Dunán is a gyár-ipar állott és ma a gőzmalmok, gépgyárak, szesz- és czukorgyárak léptek a kézmű-ipar helyébe. Ezenkívül egyéb ipar is lehetőleg gyárilag