Seite - 20 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Band 16/1

20 a kavicsos, hordalékos lapályon szerte barangolva, folyton változó medret, zátonyt és szigeteket alkot, melyek ez előtt jóformán minden árvízkor más-más alakot öltöttek, újabb meg újabb irányt vettek. Alig érünk Dévénytől 10 kilométernyire, a midőn a balparton már a messze távolból feltűnnek előttünk a Duna kis vízállása fölött mintegy 130 méter magasságban levő Pozsony vár romjai s alatta az egykori koro- názó város, Pozsony, mely a tudománynak, művészetnek és kereskedésnek már a legrégibb időktől fogva nevezetes pontja volt. A Dunántúllal egy 270 méter hosszú hajóhíd által volt összeköttetésben, a mely e század elején kereskedelmi forgalom tekintetében nevezetes szerepre volt hivatva, mint Bécs és a dunántúli vidék összekötő kapcsa. Azóta nagyot változtak a körül- mények. Míg ugyanis a gőzhajózás újabb kereskedelmi összeköttetéseket teremtett Pozsony számára: addig a dunántúli vasútak egészen új irányba terelték a forgalmat, s Pozsony lassanként elvesztette a dunántúli piaczok java részét, a melyek érdekeit a vasút mindinkább Bécs felé terelte. Ezt visszahódítani régi törekvése volt Pozsonynak, s ezért mindent elkövetett, hogy a Dunántúllal kellő vasúti összeköttetésbe jusson, a mi egyszersmind maga után vonta a régi kezdetleges hajóhíd helyébe egy új állandó közúti és vasúti híd építését. így jött létre a pozsony—szombathelyi vasút, meg a nagy arányainál és kiváló szerkezeti részleteinél fogva nevezetes Ferencz- József-híd, mely nemcsak a közúti, hanem a vasúti összeköttetést is biztosítja Pozsony és a Dunántúl között s nem csekély tényezője a város kereskedelmi forgalma örvendetes emelkedésének. A pozsonyi állandó híd építése már 1838-ban szóba került a bécs—győri vasút engedélyezése alkalmával. Minthogy azonban a vasút a Duna balpartján épült Pestig, a híd is elmaradt. Később a vágvölgyi vasúttársúlat Pozsonytól Sopronig akarta a vasútvonalat meghosszabbítani; de ezt az 1873. é\\ pénzügyi válság ismét elodázta. Majd a hetvenes évek végén s a nyolczvanas évek elején újból fölmerült a hídépítés terve; míg végre 1889—1891. évek- ben tényleg megvalósúlt a pozsonyiak régi vágya, s fölépült a nagy híd, mely O császári és apostoli királyi Felsége, I. Ferencz József nevét viseli. A híd összesen 458.4 méter hosszú, 6 kőpilléren nyugvó vas-szerkezet. Középső legnagyobb nyílása 92 méter, két parti nyílása egyenként 31.6 méter, míg a többi 4 nyílás egyenként 75.8 méter széles. A híd kettős vas-szerke- zetből áll. Az egyik, mely a közúti forgalom czéljaira szolgál, 6.5 méter széles, azonfelül 3 méteres gyalogjárója is van; míg a másik, mely a vasúti