Seite - 29 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Band 16/1

29 sággal végrehajtott mérésekből kitűnt, hogy a Duna vízszintjének esése Dévény és Pozsony közt méterenként O.000272 méter, vagyis kilométerenként 27.2 centiméter, Pozsony és Oroszvár közt méterenként 0.0002456 méter, vagyis kilométerenként 24.56 centiméter, Oroszvár és Böős közt méterenként 0.0003567 méter, vagyis kilométerenként 35.67 centiméter, Böős és Szap közt méterenként 0.00027 méter, vagyis kilométerenként 27 centiméter, Szap és Medve közt méterenként 0.00024 méter, vagyis kilométerenként 24 centi- méter, s végűi Medve és Vének közt méterenként 0.00018 méter, vagyis kilo- méterenként 18 centiméter. Ugyancsak meglehetősen változó az egész felső Dunán a víz folyásának sebessége is. így nevezetesen az 1880—83. években végzett vízmérések szerint Pozsonynál a híd fölött mintegy 220 méternyire az ottani legkisebb vízszíne fölött 52 centiméternyi vízállásnál másod- perczenként 0.95 métert tett a víz folyásának sebessége s a másodperczenként lefolyó víz mennyisége 736 köbméter volt; ugyanott +3 méter magas, tehát közép vízállásnál a vízfolyás sebessége 1.8 méterre s a lefolyó víz tömege 2.890 köbméterre emelkedett, míg nagy vízálláskor + 6.95 méter magas vízállásnál a víz sebessége 3.6 méter s a lefolyó víz tömege 10.124 köbméter volt. Pozsonyon alúl, Szőgye és Vének közt a legkisebb vízszíne fölött 2 méter magas vízállásnál pedig a sebesség 1.2 métert s a másod- perczenként lefolyó víz 2.052 köbmétert tett. A Duna ezen felső szakaszán a vízfolyása és meder beható tanúlmányo- zása alapján a meder átlagos szélességét a következőkben állapították meg : Dévény és Pozsony közt . . 340 méter, Szap és Medve közt 400 méter, Pozsony és Oroszvár közt . . 360 „ Medve és Vének közt . . . . 420 „ Oroszvár és Böős közt . . . 380 „ Vénektől a Vág betorkolásáig 450 „ Böős és Szap közt 390 „ A Vág torkolatától Radványig 470 „ A mellékágak elzárására kőhányásból építendő gátakat terveztek, és pedig Böősig a legkisebb víz színe fölött 3 méter, azon alúl 2.8 méter magasságban, 3—4 méter koronaszélességgel, a meder felől 1 : 1.5, az elzárandó ág felől l : 2 oldallejtővel és legalább 8 méter széles és a fenék fölött o.7 méter magas utó ágyazattal. A meder összeszorítására szánt párhuzam-művek szintén kőből voltak előállítandók, 2.75—2.87 méter magasan a Duna legkisebb vízszintje fölött, 2 méter széles koronával s 1 : l.5-höz hajló oldallejtővel, végűi a partok biztosítása végett 2 méter magas és 2 méter koronaszélességű kőhányással s ezenfelül a part lejtőjének 30 centiméter vastag kőburkolattal való kirakását tervezték. Az elzáró