Seite - 35 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Band 16/1

35 3-án a forgalomnak is átadatott. A hidat egészben véve a Gregersen czég építette; vasszerkezete a magyar kir. államvasutak gépgyárából került ki. Elkészülvén a híd, Komárom városa az őszinte hódolat és a hálás emlékezet jeléül Ö Felsége a királyné nevéről Erzsébet-hídnak nevezte azt el, kinek nevét már a komáromi kis sziget is viselte, emlékéül annak, hogy Ö Felsége a királyné itt lépett először magyar földre 1857 május 4-én. Elhagyva Komáromot, balra a Vág folyót látjuk beömleni a Dunába, majd jobbra szemünkbe ötlik O-Szòny városa, melynek helyén egykor Bregetio római város állott. Majd Zsitvatönél a Zsitva folyó torkolatához érünk. A táj képe itt egyszerre megváltozik. A jobb parton a tatai hegyek nyomulnak egészen a folyam széléig, s a bal parton kissé távolabb a Hegyhát erdős bérczei magaslanak. A jobb parton gyors egymásutánban hagyjuk el Almás, Neszmély, Sütt'ó, Piszke, Nyerges- Újfalu (egykor Crumerum római tábor) községeket híres kőbányáikkal, melyekből a főváros annyi köz- és magánépületének anyaga, különösen ez épületekhez kellő tömérdek márvány- lépcső és folyosó, nemkülönben temetőink annyi sírköve kerül ki, nem is számítva azt a milliókra menő koczkakövet, a rengeteg sok terméskövet, a melyeket ugyancsak ezekből a bányákból nemcsak a fővárosba, de a Duna mentén szerte szállítanak, fölhasználva e czélra a természet adta hatalmas és olcsó vízi útat, a Dunát. De a kövön kivűl, mit ez a hegyvidék oly bőven terem, meg kell még említenünk Neszmély híres borát s Lábatlan és Nyerges-Újfalu czementjét is, melyeknek értékesítését a Duna melletti fekvésük s ez által az olcsó vízi szállítás nagy mértékben fokozza. A mint Nyerges-Újfalut elhagyjuk, a jobb parton megszűnik a hegység, eltűnnek a halmok. Mind a két parton szép rónaság terűi. Balra meglehetős távolban a honti hegyek, jobbra a Vértes-hegység bérczei látszanak. Előttünk a Vértesből szakadt pilisi hegyek — melyeket a hontiaktól csak a Duna választ el — vonnak erős falakat, hogy tekintetünket az Esztergom határába eső Zamárd-, Szarvas-, Cserepes-, és Òr-hegyekre szorítsák, melyek közt Szent Tamás hegye és a bazilikával ékes sziklahegy állnak előtérben. Itt fekszik a kissé emelkedettebb partok mögött Táth helység, melynek köze- lében a Duna jobb partján szénrakodó helyek ötlenek szemünkbe. Nem messze innen vannak ugyanis a doroghi, illetőleg az esztergommegyei szén- bányák, melyek jó minőségű barna kőszenet szolgáltatnak. A Duna itt meglehetős széles, zátonyokat és szigeteket alkot, de csakhamar összeszorítja egy kis fordulónál az esztergomi hegy. Ennek 5*