Seite - 38 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Band 16/1

38 ki az anya folyóból, a mintegy 30 kilométer hosszú s átlag jó két kilométer széles szent-endrei szigetet alkotva, mely csaknem egészen Új-Pestig lenyúlik, a hol aztán a szent-endrei ág ismét egyesül az öreg Dunával. Ezen a szigeten vannak Kis-Oroszt, Tótfalu, Pócs-Megyer és Monostor népes helységek, míg a szent-endrei Duna jobb partján Bogdány, majd Szent-Endre nagyobb helységek terűinek el. A bal parton egészen Váczig húzódó hegyek alatt látjuk Kis-Marost, majd a kies fekvésű Veròczét, a fővárosi közönségnek e kedvelt nyaraló helyét, honnan szép kilátás nyílik az előtte terülő szent- endrei szigetre. A Duna partjain, sőt állítólag a medrében is található romok- ból ítélve, egykor fontos átkelő hely volt itt a Dunán. Elhaladva Verőcze alatt, a Duna tovább folytatja lassan délkeletnek kanyarodó útját, s csak- hamar közelről láthatjuk Váczot, melynek lakossága, sőt egész környéke élénk kereskedést folytat Budapesttel. A Duna innen már egészen délnek fordúl s méltóságos lassú folyásával belép a nagy magyar medenczébe. Még mindig a szent-endrei sziget mentén haladva, egymás után hagyjuk el a gödi pusztát, majd Duna-Keszit a közben eső kis szigetekkel együtt, míg végre a szent-endrei sziget alsó nyúlványánál Káposztás-Megyerhez érünk, a hol a fővárosi vízvezeték telepét szemlél- hetjük. Kevéssel alább az új-pesti sziget zöld ligete takaija el szemeink elől a dunai hajózás nagy téli kikötőjét, melynek partjain az épülő és javítás alatt álló hajók egész sora, medenczéjében pedig a már kész, vagy javításra váró különféle hajók és uszályok láthatók. Alább a jobb part felé az ó-budai sziget ötlik föl, s a sziget túlsó oldalán a Duna-gőzhajózási Társaság hajógyára és téli kikötője vonja magára a méltó figyelmet. De mindez csak egy futó pillanatra kerül szemünk elé, mert varázserővel ragadja meg tekintetünket az elénk tárúló festői kép : a Duna két partján elterülő Budapest. Nemcsak egy országnak szíve ez, hanem egyszersmind természetes góczpontja a dunai hajózásnak s a Duna folyamon mozgó nemzetközi forgalomnak is. Még el sem hagytuk az újpesti szigetet, jobbra a sokkal nagyobb ó-budai sziget terül el; majd alább a Duna közepén a történelmileg is nevezetes — mintegy 2.200 méter hosszú, középen 400 méter széles — Margit-sziget következik, melyet József főherczeg fejedelmi bőkezűséggel valódi tündérkertté varázsolt s a főváros legkellemesebb üdülő helyévé tett. Innen egész a Csepel-sziget csúcsáig mintegy hat kilométer hosszban, a paloták egész sora közt, pompás kőpartok övezte mederben folyik Dunánk.