Seite - 40 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Band 16/1

40 egy részvénytársaság tulajdona volt, mígnem az 1870. évi 30-ik törvényczikk alapján az állam magához váltotta s 1870. június 30-án átment a magyar állam tulajdonába. A Lánczhíd baloldali partja csakhamar szintén kiépült. Az I. es. kir. szab. Duna-gőzhajózási Társaság 1853-ban a balparton a Lánczhíd két oldalán, a mostani Ferencz-József-tér hoszszában a Béla-útczától a Fürdő- útczáig teijedőleg 300 méter hosszú, bástyaszerű kőfallal övezett díszes és tágas rakpartot építtetett, nyilt és zárt raktárakkal, szolgálati épületekkel, mely építkezés a társaságnak mintegy másfél millió forintjába került. Folytatta ezt Pest városa először az 1857—1860, években fölfelé, a Tudo- mányos Akadémia palotája mellett 380 méter hosszban, majd az 1864— 1867. években lefelé egész a görög templomig mintegy 664 méternyi hosszaságban, mely újabb rakpart-építkezés 667.000 forintba került. Ezek a rakpartok emeletesen épültek; alsó részük, mely a hajók rakodására szolgál, 5.7 méter magasan van a legkisebb víz színe fölött s 26.5 méter széles, míg a felső rakpart 8.53 méter magasan van a 0 víz felett s mintegy védbástyáúl szolgál a Duna árvizei ellen. A magyar kormány, a mint 1867-ben az ügyek intézését átvette, azonnal fölvette a budapesti Duna-szakasz szabályozására vonatkozólag meg- indított tárgyalások elejtett fonalát s újabb mérések és fölvételek alapján elkészíttette a szabályozási tervezetet, melyhez hosszas tárgyalások után a törvényhozás is hozzájárúlt s az 1870. évi 10-ik törvényczikk ezen szabályo- zási munkáknak az állam költségén leendő végrehajtását engedélyezte. A szabályozás czélja egy részt a budapesti folyamszakaszon a medernél és a vízfolyásnál tapasztalt rendetlenségek megszűntetése s ez által a főváros- nak az árvizek elleni biztosítása, más részt a hajózási forgalom szükségeit kielégítő rakpartok és rakodók építése volt. A munkák 1871-ben indúltak meg és 1875-ben fejeztettek be. A fővárosnak árvíz elleni biztosítása czéljából a következő munkálatókat hajtották végre : a) Hogy a víznek a Csepel-szigetnél való megoszlását megszűntessék, s ez által az egész víztömegnek a budafoki ágba való terelésével a vízfolyás erejét annyira növeljék, hogy ott a víz magának elég mély medret vájva, jégtorlódások ne képződhessenek, elzárták a Dunának baloldali (soroksári) ágát a gubacsi csárdánál, s hogy az elzárt ágat friss vízzel lehessen táplálni, a zárógátba egy 20 méter nyílású zsilipet építettek be. b) A soroksári ág felső végénél egy második elzáró gátat építettek 60 méter széles nyílással, melyen a víz az elzárt ág felső medenczéjébe