Seite - 42 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Band 16/1

ti indították s 1885-ben be is fejezték. À budafoki ág retldezése az 1885. év végéig mintegy 51/, millió forintba került. A főváros tehát — a mennyire emberileg előrelátni s a vízfolyásnak szinte kiszámíthatatlan tényezőivel számolni lehet — az árvizek ellen most már biztosítva van s egyszersmind ellátva olyan rakpartokkal, a melyek nemcsak a hajózási forgalom fokozott szükségeit elégíthetik ki, de egyszersmind díszeiül is szolgálnak az oly rohamosan világvárossá fejlődött magyar fő- és székvárosnak. S a míg ekként a Duna folyam e szakaszának szabályozásával védelmet nyert Budapest a pusztító árvizek ellen : az alatt megépült a város két parti részeinek össze- köttetésére a Margit-híd, melynek egész hoszsza 643 méter, s 6 meder- és 2 parti nyílása van. A hídpálya 16.85 méter széles; a két oldali gyalogutakon kivűl a kocsiúton a közúti vasútnak is van két vágánya. A mederoszlopok 30 méter hosszúak, 8 méter szélesek. Vas-szerkezetének összes súlya meg- haladja az 5 millió kilogrammot. Építését 1872 augusztus 17-én kezdték meg s 1876 május 1-én fejezték be. összesen 5,743.460 forintba került. A Margit-hídtól mintegy 5.800 méterrel alább, a Csepel-sziget felső csúcsa előtt vezet át a Dunán a 394 méter hosszú és 10.6 méter széles, e mellett külön gyalogjáróval is bíró összeköt'ó vasúti híd, melynek négy egyenlő 93.9 méter széles nyílása van. Ez a híd szolgál összekötő kapcsáúl a dunáninneni és dunántúli vasúti forgalomnak. A főváros két parti része közt rövid időn még két új híd épül. Előmunkálataik már serényen folynak. Budapest főváros már fekvésénél fogva is legtermészetesebb fő helye az egész dunai hajózásnak, sőt az itt sugárszerűleg összefutó vasúti vonalak által középpontja egyszersmind az egész magyarországi forgalomnak. A Margit-hídtól lefelé az összekötő vasúti hídig 5.800 méter hosszaságban elnyúló pompás rakpartok, a vámház és az összekötő vasúti híd között a 80-as években a főváros által épített közraktárak és a nagyszerű gabona- elevator, majd alább a magyar kir. államvasútak teherpályaudvara a vízi forgalomnak mind megannyi hatalmas tényezői. A budapesti rakpartok igen nagy és élénk forgalom színterei. A főváros vízi forgalma ugyanis évenként átlag mintegy 16 millió métermázsára rúg, melynek java részét — mintegy 6 millió métermázsát — a gabona- neműek teszik. A Duna-gőzhajózási Társaság mellett igen tevékeny részt vesznek a budapesti hajózási forgalomban a magánhajózási vállalatok, melyek az összes forgalomnak több mint felét, némely évben két harmadát is eszközlik. A Duna-gőzhajózási Társaságnak évi összes forgalma Budapesten