Seite - 49 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Band 16/1

i * 49 »^l un. Zimony. Dunaföldváron* túl mintegy 15 kilométernyire a harta-madocsai folyam- szakaszra érünk, majd a bal parton Duna-Pataj városát találjuk. Itt végződik a baloldali nagy dunai árteret mentesítő dömsöd-dunapataji védgát-társúlat- nak 64 kilométer hosszú töltése, mely 122.630 kataszteri holdnyi nagy és termékeny területet véd meg a Duna kiöntései ellen. Kevéssel alább a bal parton Ordas község mellett elhaladva Dunaföldvártól mintegy 15 kilométerre, Paks mezőváros alá érkezünk, a hol egykor szintén római telep állott. Alább a bal parton Lak, Szent-Benedek és Úszód falvak után kissé bentebb látjuk Kalocsa érseki várost, majd Foktü, Báta és Fájsz helységek maradnak el mellettünk, míg a jobb parton Duna-Szent-György és G er jen népes helységek feküsznek, melyeket, de különösen Gerjent, nemcsak gyakran elönté, hanem több ízben végpusztúlással is fenyegette a Duna árja. A Közép-Dunának egyik legrendetlenebb szakasza ez, hol a víz több zátony közt vagy igen keskeny, vagy igen sekélyes mederben foly. De már ennek a szakasznak a szabályozására is elkészült a terv, a munka is megindúlt s néhány év múlva be is lesz fejezve. Pakstól Faddig a jobb parton széles nagy lapály terűi el, melyet régebben a Duna árja szintén gyakorta elöntött, mígnem a paks-faddi Duna védgát-társúlat 27 kilométer hosszú töltéssel 12.148 kataszteri hold területet védett meg az áradások ellen. Tolnától befelé mintegy 12 kilométernyire a jobb parton fekszik egy hegyláncz tövében az egykori római Alisca telep helyén Tolnamegye fővárosa, Szegzárd\ melyhez a történeti emlékeknek már a római uralom óta egész sora fűződik. Szegzárd fölött vezetett le régebben a Dunába a Sárvíz csatorna, mely azonban újabban sokkal alább, Dnna-Szekcsó fölött, Bátánál torkollik a Dunába, magával vive a Balaton fölösleges vizét is, melynek tehát mintegy apasztó medréül szolgál. De magát Baja városát, illetőleg a Duna itteni szakadozó partját is erősen védeni kell a víz alámosása ellen, nehogy időjártával a Duna folyása a Bajánál kiágazó Sugovicza mellékágba vegye magát, a melyet 1875-ben M 7