Seite - 54 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Band 16/1

54 mintegy 12 kilométerrel alább a Dunának egy hirtelen kanyarodásánál már messziről feltűnnek előttünk Pétervárad hatalmas erődítvényei, majd elénk tárul a péterváradi hegy alatt fúrt alagút, s a vele kapcsolatos vasúti híd, mely Péterváradot a vele szemben a Duna balpartján fekvő Újvidék kel köti össze. Újvidék az Alföld gazdasági és ipari termelésének egyik nevezetes góczpontja, mely a dunai forgalomban rég idők óta nevezetes szerepet visz, s a melyre a dunai hajózás további kifejlődésével még nagyobb hivatás vár. Tovább evezve a folyó mentén, a mint elhaladunk a jobb parton a boráról is híres Karlovicz mellett, a hol 1699. január 26-án írták alá azt a béke- szerződést, mely Magyarországot megmenté a török uralom alól, a vidék még jó darabon megtartja előbbi jellegét, t. i. a jobb parton le egész Zalánkeménig húzódik végig a Kalakac hegyláncz, míg a balpart még hosszú vonalban sík, lapályos marad, alkotva az úgy nevezett dunai öblö- zeteket, melyeknek ugyancsak sokat kellett és kell küzdeniök a Duna árjaival. Nem sokára elérjük a jobbparti hegyláncz alsó végén fekvő s már említett Zalánkemént (Slankamen), a mely a török uralom idején 1691-ben véres csata színhelye volt. Itt ömlik be a Dunába Budapesttől 462 kilométernyi távolban a Tisza. Kissé alább Surduknál, melynek határában egykor Rittium római tábor állott, ömlik a Dunába a Bèga vize, mely Temes- és Torontál- megye vízi forgalmának útja a Dunához. A Tisza torkolatától kezdve, némileg megváltozik a táj jelleme, s a Duna is délkeletnek veszi itt folyását. Mindkét parton széles nagy síkság terűi el, mely a bal parton egész Báziásxg kiséri folyónkat, míg a jobb parton Zimonynál, illetőleg Belgrádnál, a hol a Száva folyó ontja a Dunába hirtelen dagadó árjait, a hegység ismét előtérbe nyomúl. A Duna és Száva egyesü- lésének e festői tája a dunai hajózás szempontjából első rangú fontossággal bír. Maga Zimony mintegy kulcsa az aldunai hajózásnak, s a vízi és vasúti forgalomnak igen élénk helye. A zimonyi kikötőben a nagy teherszállító uszályokon és vontató gőzösökön kivűl a közép- és alsó-Dunán járó személy- szállító hajók s a Belgráddal, meg a közeli Pancsovával a közlekedést fentartó helyi hajók egész raja jár-kel szüntelenül, úgy, hogy a Duna e szakaszán oly élénk a hajózás, a minőt Budapesten kivűl sehol sem láthatunk. Zimonytól kezdve a Duna egész Orsován alúlig, 226 kilométer hosz- szaságban, természetes határúi szolgál Magyarország és Szerbia között. Zimonyból nézve festői képben jelenik meg előttünk a Száva és Duna összefolyásánál egy beszögellő hegycsúcson Szerbia fővárosa, Belgrád, a