Seite - 56 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Band 16/1

56 török harczok idején sok véres küzdelmet látott Nándor-Fehérvár, melyen alúl a Duna ismét keletnek veszi folyását, s egy nagy kanyarulattal Pancsova alá kerül, a hol a televényes lapályon elszélesedve számos kis szigetet alkot. Itt folyik be a Dunába a Temes folyó, s ennek nagy része van abban az élénk kereskedelmi forgalomban, a mely Pancsovát úgy szólván a Temes vidék főpiaczává teszi. Pancsován alúl a bal parton nagy lapályos, sekélyes vidéken foly tovább a Duna újból délkeletnek, majd egy nagy kanyarúlattal keletnek. A jobb parton egész Semendriáig hegyek övezik a Dunát, mely itt a vár előtt két ágra szakadva mintegy 6 kilométer hosszú erdős, bozótos szigetet alkotva foly tovább kissé éjszakkeletnek fordúlva, míg alább a bal parton Kubint érinti, melyen alúl Szerbiának legnagyobb folyója, a Morava hegyi folyó szakad belé, nagy esőzések alkalmával megéreztetve vizének bőségét még a hatalmas Dunával is. Nem sokkal alább két ágra szakad a Duna, s mintegy 20 kilométer hosszú és 2—2!/2 kilométer széles szigetet alkot, melytől balra széles mederben hömpölyög, míg a jobboldali ág sokkal keskenyebb ágyban kígyódzik tovább a sziget mentén. A bal parton fekvő Palánkánál egy kanyarúlat előtt újra egyesül a két meder s meg- kerülve a szerb-rámai halmokat, a délkeleti Kárpátok ide szögellő hegy- lánczolatának lábánál Budapesttől 606 kilométerre fekvő Báziáshoz érkezik. Báziáswk 1 hagyja el a Duna az Alföldet, s ettől a ponttól, mely egyúttal a temesvár-báziási vasútnak is végállomása, kezdődik a tulajdon- képeni magyar Al-Duna, a zuhatagok által okozott hajózási akadályok egész sorozatával. Báziáson alúl mintegy 4 kilométerre ismét két ágra szakad folyónk, s az így képződött sziget alsó vége irányában fekszik Gradistye szerb község, mely alatt az első nagyobb mellékpatak torkollik be az Al-Dunába. Ez a szerbországi Pek folyócska. Római telepek voltak itt hajdan s a Pek völgyében laktak Ptolomeus idejében az ú. n. „picenceru-ek, a kik nagy bányászatot űztek. A Duna egyenletes, szabályos folyását innen kezdve mi sem zavarja egészen O-Moldováig, mely mintegy 25 kilométerre esik Báziástól. A Duna szabad lefolyásának Ó-Moldovánál van az első nagyobb akadálya, mely azonban nem oly természetű, hogy számbavehetőleg korlá- tozhatná a hajózást. A folyam medre itt mintegy 9 kilométer hosszaságban egy sziklaháton vonúl végig, mely a mintegy 5 kilométer hosszú és 2.5 kilométer széles Moldovai szigetet, meg a kisebb-nagyobb állandó és