Seite - 60 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Band 16/1

60 400 méterre, de csakhamar megint kitágul s a víz szabad lefolyásának a 70-ik kilométernél útját állja az Izlás, majd a nagy és kis Tachtália nevű sziklapad, melyen átvergődve, a GWfow-hegynek a mederbe benyúló meredek mészkőfalai szorítják össze a víz folyását, a medren is áthúzódó sziklacsúcsaikkal fokozva az amúgy is nagy akadályokat. A Grében-hegy 420 méterre szorítja össze a folyam medrét, sőt kis vízállás idején a meder- ből a vele szemben kiemelkedő Vrany sziklapad alig 220 méternyi útat enged e ponton a víz folyásának. A Grébenen túl egyszerre kiszélesedik a meder egész két kilométerre, kisebb-nagyobb szigeteket és zátonyokat alkotva a sziklás fenéken. Az Izlás-Tachtália-Grében sziklacsoport által okozott zuhatag igen nagy és veszedelmes akadálya a hajózásnak és pedig nemcsak alacsony vízálláskor, midőn az Izlás és Tachtália sziklacsúcsai közt aggódó figye- lemmel kell a hajósnak a járható útat keresnie s e mellett küzdenie a víz hirtelenül váltakozó rendkívül nagy eséseivel is, a melyek mindúntalan más-más oldalról támadják és zavarják a hajó kormányát; hanem magas vízálláskor is, a midőn a Grében által összeszorított meder megtorlódott vize egyszerre átbukik az alább következő rendkívül széles mederbe, vészes örvényezést okozva a hegy lábánál abban a közel 30 méteres mélységben, melyet a víz forgataga ott évezredeken át vájt, elpusztúlással fenyegetve a hajót, ha vigyázatlan kéz erre kormányozza. Grébent elhagyván, még mintegy két kilométer hosszaságban nincs meg a kellő vízmélység s általában a medernek e széles szakaszán a vízmélység 3.5—9 méter közt váltakozik. Ezen a szakaszon van a bal parton a 77-ik kilo- méternél Szvinicza nagyobb község, alább pedig a Trikule nevű három török őrház romja a XVI. századból, míg a jobb parton a 80—81-ik kilométer közt a szerb Milánovácz város terűi el, mely Milos szerb fejedelem első fiáról vette nevét s összekötő kapcsúl szolgál a mögötte fekvő érczben gazdag hegységek és a Duna között. A Grébentől mintegy 11.5 kilométerre a medren átvonúló magas Serpentin sziklapad állja útját a víz szabad folyásának s alkotja a Jucz nevű zuhatagot. Alacsony vízálláskor nagy eséssel bukik át a víz e sziklapad kiálló szirtjein. Az esés e zuhatagban a legkisebb vízálláskor kilométerenként meghaladja a két métert is; e mellett a vízmélység különösen a meder baloldali részén alig néhány centiméter, úgy, hogy ilyenkor a hajózás e helyen teljesen szünetelni kénytelen. Magasabb vízálláskor az előbbi zuhatag-