Seite - 62 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Band 16/1

62 Nem messze a Kazán bejáratától a bal partot alkotó sziklahegyben közel egymáshoz két barlang is van, a melyek úgy tudományos, mint történelmi szempontból is nevezetes pontjai az Al-Dunának. Az egyik a Punyikova- barlatig, melyen át a hasonnevű patak folyik a Dunába. Ez átfúrja az egész hegyet s végig menve rajta — a mi egy órába kerül — föltárúi előttünk a szép Dubova völgye festői tájával s a török hadjáratokból fenmaradt sírokkal. Ettől a barlangtól mintegy 100 méternyire egy várad romjai láthatók s közel hozzá van a Veterani barlang, mely a hasonló nevű osztrák tábor- nokról vette nevét, ki 1692-ben ebből a barlangból akarta a török hadaknak a Dunán való fölhajózását megakadályozni, de a nagyobb erő előtt kapitulálni volt kénytelen. Ezzel szemben emelkedik égnek a Kazán-szorosnak leg- kimagaslóbb pontja : a Strbecz-hegy sziklaszirtje. Folyton meredek sziklafalak közt folyik itt a Duna 170—380 méter közt váltakozó szélességben, 20 métertől 50 métert is meghaladó mélységgel mintegy 4 kilométer hosszaságban, képezve a Felső-Kazán-szorost, melyet elhagyva, a bal parton hátrább vonúlnak a hegyek, s 1 j 2 kilométer hossza- ságban a Dubova-völgy kellemes zöld színe szakítja meg a sziklák komor ridegségét. A folyam medre is kitágúl itt mintegy 500 méterre s ezzel együtt mélysége is 10 méterre csökken. De csakhamar megint közelebb nyomúl a sziklahegység a meder széléig érő meredek falaival s a meder újból összeszűkűl 180—300 méterre, mélysége is 30—54 méter, míglen a folyam mintegy 9 kilométernyi út után Ogradena fölött végkép elhagyja e nevezetes szorúlatot. Kiérve a Kazán-szorosból, a folyam kissé jobban keletnek fordúl, a bal parton hátrább vonúlnak a hegyek, s a meder 400—600 méter széles- ségre tágúl. A bal parton egymás után következnek Ó- és Új-Ogradena, s e mellett a hasonló nevű kis sziget, meg Jeselnicza községe, majd a Kazántól mintegy 10 kilométerre a jobb^ parton Tekia szerb község s vele szemben a bal parton a hegy lábánál elterülő Orsova városa, összekötő kapcsot képezve az ide nyíló kies Cserna völgyén át hazánk belföldje és az Al-Duna között. E kedvező természeti fekvésénél fogva Orsova már a rómaiak idejében — akkor Tierna néven — igen nevezetes parti községe volt az Al-Dunának s később is bizonyos nemzetközi színezete és jellege volt mindig e helynek, mint Magyarország, Szerbia, Románia és Törökország közös forgalmi góczpontjának. S ez a fontossága Orsovának az aldunai forgalom várható emelkedésével a jövőben bizonyára még inkább fokozódni fog.