Seite - 64 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Band 16/1

64 Orsova alatt folyik be a Dunába a Cserna folyó, melyet elhagyva, egy történelmi nevezetességű helyre érünk. A Cserna-völgy szélén, az Alion-hegy tövében áll ugyanis sudár jegenyék árnyában az a kis kápolna, melynek helyén 1849 augusztus 23—24-én éjjel elásták a magyar királyi koronát és a koronázási jelvényeket s a hol azokat 1853 szeptember 8-án hosszas keresés után megtalálván, külön hadihajón, fejedelmi pompával vitték föl Bécsbe. Szent István koronájának ezen rejtekhelyén 1856-ban kápolnát emelt a fejedelmi kegyelet, s ma is minden arra járó magyar megtekinti a koronakápolna közepén levő üreget, melyben egy márványlap jelöli azt a helyet, hol e nemzeti kincsek négy évig voltak elrejtve. Alább a folyam medre tetemesen kiszélesedik, s előttünk áll Ada-Kaleh szigete, az aldunai törökvilágnak mohamedán lakosságával ma is élő emléke. Ada-Kaleh vagy Üj-Orsova szigetét 1689-ben Heister osztrák tábornok erősítette meg, a törökök azonban elfoglalták, mígnem a passzaroviczi béke- kötés után ismét visszaszállt a magyar koronára. III. Károly magyar király nagyszabású erődítményt építtetett rajta, mely ma legnagyobb részt romok- ban hever. Ezzel átellenben a szerb parton az Erzsébet-erőd épült, melyet 1868-ban Obrenovics Mihály szerb fejedelem leromboltatott. 1739-ben a belgrádi béke után Ada-Kaleh ismét visszament a szultán birtokába; 1790-ben azonban az osztrákok elfoglalták, de a sistovai béke újból visszaadta azt a szultánnak, mígnem az 1878. évi orosz-török háború után a török szultán kérelmére az Osztrák-Magyar Monarchia vette védelmébe Ada-Kaleh török lakosságát, mely azonban autonom hatóságát, török jellegét és közigazgatását mind a mai napig megtartá. E helyen a folyam ismét megváltoztatja irányát s kissé délkeletnek hajlik. A sziget alatt a bal parton a Vodnicza patak vize ömlik a Dunába, s itt van egyszersmind Magyarország és Románia határa, e mellett pedig az első román vasúti állomás, Verciorova, mint határállomása a budapest- orsova-bukaresti vasútnak. Már ide hallatszik az Al-Duna legnagyobb zuhatagján, a Vaskapun átrohanó víz zúgó moraja, már messziről csillámlik a mederből kiemelkedő sziklákba ütődő víz tajtékzó hulláma s e sziklák és örvények labyrinthjában fölfelé törekvő gőzhajóknak sűrű füstgomolyt árasztó nehézkes zakatolása. Orsovától mintegy 8, Báziástól pedig 128 kilométerre kezdődik az úgy nevezett Vaskapu-zuJiatag, mely mintegy 3 kilométer hosszaságban az egész Al-Dunának legnagyobb és legveszedelmesebb hajózási akadálya. Különben