Seite - 86 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Band 16/1

86 A fertői lelet legjellemzőbb darabjai : csiszolt és átfúrt két kő szekercze, néhány csiszolt balta, köszörűkő, kések, kovaszilánkok, megmunkált szarvas agancs, végűi agyagból szabad kézzel formált, a körömnek vagy csonttűnek benyomásával, meg hornyolással díszített edénycserepek. Kétségtelen, hogy e tárgyak az új kőkor műveltségét tűntetik föl. Nincs bebizonyítva, hogy azok az emberek, kik e tárgyakat készítették, a tó vize fölé emelt czölöp- építményeken laktak volna. Míg czölöpök maradványai nem kerülnek elő, addig valóbbszínűnek látszik az a föltevés, hogy e telepítvény a tónak amaz időben száraz medrében lakott. Tolnamegyében Kölesd, Puszta-Borjád, Medina és Ráczegres falvak táján számos új kőkori tárgyat, kivált pedig agyag edényt találtak. De tudo- mányos érdek tekintetében valamennyit fölülmúlja a maga nemében páratlan lengyeli lelet, mely Lengyel falu közelében a Kapós mentén mintegy tizenöt hold terjedelmű, lősz rétegből álló és földsánczczal kerített magaslaton került napvilágra. Egyike ez hazánkban ama kevés számú őskori telepeknek, melye- ket rendszeres ásatás derített föl. Ekként a helyszín, az ott talált másfél száz csontváz és mintegy tízezer darab durva készítmény világos képet nyújt az itt élt népről, annak életmódjáról és keze ügyességéről. A jókora nagyságú és az ária népek között is ritka szép alakú koponyákról Ítélve, szellemi fejlődésre kiválóan képes faj lehetett; úgy látszik, valamely társadalmi szer- vezet alapján élt együtt, de az anyagok megmunkálásában még alacsony fokon állott. Járatossága az anyag összerovásában csak addig terjedt, hogy agyaggal tapasztott vesszőfonadékot készített, meg hogy az átfúrt kő szeker- czét nyélbe ütötte. Azért építmény-félének még nyoma sincs. Lakásaúl a löszbe vájt kaptáralakú üregek szolgáltak. Alapjuknak átmérője 2—3, magasságuk 3—4 méter, csúcsukon kerek nyílás a bejárat. Külön csoportban vannak szintén a löszbe vájt, de kevésbbé mély tűzhelyek, melyeknek alját hamuréteg, konyhahulladék, állati csontok és cserepek borítják. A magtárak szintén kaptáralakú, három méter mély, de szűkebb és tapasztott vessző- fonadékkal bélelt üregek voltak. Ezekből nagy agyag edényekben meg- szenesedett gabona került elő. A halottak arczczal kelet felé, összekuporodott helyzetben, jobb oldalra fektetve voltak eltemetve. A lakásokban és a sírokban talált mesterséges tárgyak : kovakőből, obsidiánból és jáspisból hasogatott kések, vakarók, nyílhegyek, csorbítással hegyesített fúrók, szekerczék, vésők, átfúrt balták és buzogányok csiszolt kőből, őrlő, hasító és csiszoló kövek, csontból és agancsból formált szerszámok, dentalium csigából, más kagylók-