Seite - 87 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Band 16/1

87 ból és agyagból készült gyöngyök, köztük néhány rézből is, végűi durva agyagból, szabad kézzel formált, gyarlón égetett, helylyei-közzel vörösre festett, kezdetlegesen díszített különféle alakú edények. Vörös rézből kovácsolt eszközöket a Dunán túl eddig csak elvétve és darabonként találtak. A fém megmunkálásának kezdetét jelölő és a bronzot megelőző rézkort nagyobb lelet e vidéken eddig nem képviseli. Rendszeres ásatással fölkutatott bronzkori nagyobb telep a Dunán túl eddig szintén nem akadt. E műveltségi időszak emlékei vidékünkön csak szerencsés véletlenségből és többnyire szórványosan kerültek elő. A sírleletek igen gyérek. A depot-leletek közt még nem használt tárgyakból álló úgy nevezett kereskedelmi letét nincs. Néhány öntőműhely maradványai mellett leggyakoriabbak az edényekbe zárt, rendszerint kisebb kincsleletek. Említésre méltók a Baranyamegyében Bozsók mellett, Tolnamegyében Duna-Földvárt és Mohácson, Veszprémmegyében, Bakony-Somhegyen, továbbá Komárom- megyében bizonytalan helyen talált műhelyi maradványok. A bozsókiból az öntőműhelyt jellemző 200 darab különféle töredék, nyers anyag és ép tárgy, többnyire sarló és tokos véső, a komárommegyeiből mintegy 60 darab jutott a Magyar Nemzeti Múzeumba. Egyes öntőmintákat találtak Pécs, Ercsi és Duna-Földvár környékén. Nevezetesebb kincsleletek Fehér- megyében az ercsii, Komárommegyében a gyermelyi (34 darab), Somogy- megyében a kéri (60 darab), a csabapusztai (36 darab), a törökkoppányi és orczii (30 darab), Tolnában a bonyhádi (208 darab) és a ráczegresi, Vasban a kőszegi (több száz darab), Zalában a pölöskei (40 darab). Keszthelyen kőből rakott sírban, a csontváz mellett egy bronz tű és egy kardpenge, Csabrendeken, szintén Zalamegyében, két csontváz mellett egy-egy bronz öv, kard, gombostű, karperecz és lándzsacsúcs volt. A bronzkorban szokásos másik temetkezési módnak, a halottégetésnek emlékei a Simontornyán talált hamv veder, melyben három tű, két függő, egy tekercses karika és négy korong volt, továbbá a Komárommegyében Duna-Almáson, Fehér- megyében Perkátán és Nagy-Loókon, Tolnamegyében Gerjen és Kölesd határában fölásott urnatemetők. Az utóbbi helyen néhány bronz tárgy is került elő. A szórványos leletek aránylag legszámosabbak. A fölsorolt nagyobb leleteket is számítva, a Dunántúl tizenkét vármegyéjének több mint ötven helyén találtak bronzkori eszközöket. Ez a tény kétségtelenné teszi, hogy a bronzkori műveltség a Dunántúl minden részében el volt terjedve. A két nagyobb öntőműhely és az egyes öntőminták továbbá azt