Seite - 90 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Band 16/1

'do Tartalmuknál fogva legnevezetesebbek a Sopron mellett emelkedő Redoute, a Purgstall- és Varis-hegyen levő sírhalmok. E hegyeknek hatal- mas földsánczokkal védett tetején a földbe vájt 6—12 méter átmérőjű, 2 méter mély, kövekkel bélelt és galyakkal födött veremben laktak az emberek. Halottjaikat a sánczon kivűl a földbe vájt és szintén kővel bélelt sírhelyeken elégették és azután a sírhelyeket behantolták. A legutóbbi hat év alatt e hegytetőkön fölásott mintegy ötven ilyen sírdomb alól több mint háromszáz edény, mindegyikből l — 18 darab, legnagyobb részt apró darabokra törve került napvilágra. Valamennyi kevéssé iszapolt agyagból, korong használata nélkül, szabad kézzel formált, gyöngén égetett edény. Van köztük néhány, mely kivűl fekete mázas, belül szürke; fordulnak elő vöröses sárga színűek is. Alakjuk igen sokféle : talpas csészék, füles, fületlen és kettős bögrék, lapos tálak, tányérok, stb. Nagyságuk a legkisebb csupor és a 6o literes urna közt váltakozik. Legjellemzőbb alak a kis fenekű, hirtelen öblösödő, keskeny szájú nyakas urna. Vannak díszítmény nélkül való egyszerű példányok és vannak változatos díszűek. A díszítmény elemei : az edény falába éles szerszámmal bevájt vonalak, különösen háromszögek, körök, csigavonalok, gyöngysorok, továbbá barázdák, föltapasztott bütykök, kisebb pitykék, zsinór, meg lécz. A díszítmény elrendezése mindig alkalmazkodik az edény alkatához. Van néhány nyakas urna, melynek nyakát szintén bevésett vonalakkal rajzolt alakok díszítik. Az alakoknak igen kezdetleges, leginkább háromszögekből összeállított rajzolata hímzett mustrához hasonlít. Az agyag tárgyak közt különösen említésre méltók a négylábú, félhold- alakú, barázdás és pitykés díszítésű állványok, melyeken a hold két szarva bika, kos, kutya, vagy más föl nem ismerhető állati fejben végződik. Ez alkotások czélját és jelentését eddig nem sikerűit megállapítani. Néhány bronz és vas nyakpereczet, tűt és bronz kapcsot, továbbá néhány vas késpengét, nemkülönben zománczos üveg gyöngyöt is találtak a sírokban. A fém tárgyak e csekély száma azt látszik bizonyítani, hogy e telep lakói, kik a bojok törzséhez tartoztak, szegény nép voltak. Az agyag edények az előállítás módjára, alakra és díszítményre nézve oly jellemzők, annyira megegyeznek a hallstatti edényekkel, hogy e sírokat a vaskor hallstatti idejéből valóknak kell tartanunk. Sopronmegyében Marcz falu közelében kilencz halomból, a hová szintén elégetett hullákat temettek, szintén hallstatti jellegű néhány bronz tárgy, vas karika és késpenge mellett graphittal bevont vörös edény került elő.