Seite - 91 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Band 16/1

Tolnamegyében a lengyeli földsánezok közé az új kőkorszakbeli lakók helyére később telepedett nép után fönmaradt bronz és vas tárgyak, meg agyag edények is a hallstatti műveltség köréből valók. E sírleletek mellé egy érdekes kincs- lelet sorakozik. Tolnamegyében Kurd falu mellett a Kapós folyó homokágyában 1884-ben fürdőgyermekek tizennégy darab bordás bronz cistát találtak. Ugyanott a tőzegréteg alól egy 82 centiméter magas és bronz lemezekből kapcsokkal összetákolt üst is került elő. Valószínű, hogy a cisták az üstbe voltak rakva és tulajdonosuk úgy ásta el őket a föld alá. Az ilyen bordás vödrök a hallstatti művelődési időszaknak jellemző tárgyai és egyebek között kétség- telen bizonyítékai annak, hogy a kelták egyet-mást tanúltak az etruszkoktól. Az ú. n. la téne, vagy a fejlődöttebb vaskorbeli tárgyak körülbelül ugyanazon helyeken találtattak, mint a hallstattiak, csakhogy csekélyebb számban. Sopron mellett a Purgstall és a Redoute-hegy föld- sánczain belül, különösen a lakásúl szolgált vermek fenekén számos cserép, a Sopron melletti Bécsi dombon több szép alakú edény, egy kampós markolatú vas kés, egy lándzsahegy, egy karperecz és egy nyakra való bronz karika, végűi négy darab ruhakapocs szintén bronzból. Valamennyi Bato sírköve, tárgy határozottan la téne-kori jellegű, kivált a vas kés markolata, meg a négy kapocs. Emezek vastag bronz sodronyból valók, kengyelalakúak, a kengyel egyik végén a tű tövénél a sodrony csigaformát ölt, a másik végén pedig a tű tokja hátra görbülve a kengyel ívének felső részére fekszik. Sopronmegyéből említésre méltók 12*