Seite - 93 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Band 16/1

93 Bármi volt is az oka annak, hogy a római fegyver a dunai vidék ellen fordult, az kétségtelen, hogy Róma katonai súlypontja e vállalkozás kezdetétől fogva Pannoniában volt, a hódítás befejezte után pedig a pannóniai légióknak sokszor döntő szerepük volt Róma belső történetében. A tartomány természeti alakulása és az ellenséges népek viselkedése szerint a hódítás és ezzel kapcsolatban a védelem berendezése és a polgári letelepedés több részletben történt; Octavianustól (Kr. e. 34-ik évtől) Septimius Severus főparancsnokságáig (Kr. u. 185-ig) 220 évre terjedt. A tulajdonképeni hódítás művét a Kr. utáni 9-ik évben Augustus császár, a vállalkozás kezdeményezője a pannon törzsek leverésével fejezte be. Ekkor keletkezett az első nagy védelmi vonal, mely a Száva mentén Sirmium (Mitrovicz) és Siscia (Sziszek) táborhelyekkel és több castellummal megerősítve Pannoniát Dalmácziától választá el. A fegyveres hódítás ez idejében a mai magyar Dunántúl területe még csekély fontosságúnak látszik. Mintha a Dunának a Rába és a Száva közé eső vonala elkerülte volna a római strategia figyelmét, vagy talán az itt lakó kelta törzsek békésebb hajlamánál fogva nem volt szükséges a fegyveres beavatkozás. A Kr. utáni 2-ik évben már két legio volt a Duna mentén, de még nem találkozunk római alapítású helységgel. Legrégibb a bojok területén Kr. u. 14-ik év táján keletkezett Scarabantia (Sopron) veterán telepítvény. Claudius császár (41—54 Kr. u.) erősíté meg a második nagy védelmi vonalat, mely a Felső-Dunát Aquilejával köti össze, Pannoniát elválasztá Noricumtól, ezt pedig Rhaetiától. E vonalnak Vindobonából és Carnuntumból induló két ága Scarabantiánál találkozott és Sabarián (Szombathely) áthaladva, Poetoviónál (Pettau) egyesűit vele a Mursából (Eszék) induló drávai és a Sirmiumból indúló szávai útvonal. Sabaria szintén katonai telepítvény volt. Claudius császár alapitá Kr. u. 50 körűi. A dunai vonal megerősítésére a Kr. utáni I. század utolsó éveiben került a sor. A dákok szolgáltatták rá az okot. Vespasianus császár (69—79) volt az első, a ki ennek fontosságát fölismerte. Állandó táborhelylyé tette Aquincumot és megveté az Aquincum és Mursa közé eső dunai vonal megerősítésének alapját. Majd Trajanus (98—117) a dákok elleni katonai műveletek követelményeként a quadok netaláni támadása ellen táborhelyet állított föl Bregetióban (Szőny) és megerősíté a Dunának Aquincum és a Rába torkolata közé eső részét.