Seite - 93 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Band 16/1
Bild der Seite - 93 -
Text der Seite - 93 -
93
Bármi volt is az oka annak, hogy a római fegyver a dunai vidék ellen
fordult, az kétségtelen, hogy Róma katonai súlypontja e vállalkozás kezdetétől
fogva Pannoniában volt, a hódítás befejezte után pedig a pannóniai légióknak
sokszor döntő szerepük volt Róma belső történetében.
A tartomány természeti alakulása és az ellenséges népek viselkedése
szerint a hódítás és ezzel kapcsolatban a védelem berendezése és a polgári
letelepedés több részletben történt; Octavianustól (Kr. e. 34-ik évtől)
Septimius Severus főparancsnokságáig (Kr. u. 185-ig) 220 évre terjedt.
A tulajdonképeni hódítás művét a Kr. utáni 9-ik évben Augustus
császár, a vállalkozás kezdeményezője a pannon törzsek leverésével fejezte
be. Ekkor keletkezett az első nagy védelmi vonal, mely a Száva mentén
Sirmium (Mitrovicz) és Siscia (Sziszek) táborhelyekkel és több castellummal
megerősítve Pannoniát Dalmácziától választá el.
A fegyveres hódítás ez idejében a mai magyar Dunántúl területe még
csekély fontosságúnak látszik. Mintha a Dunának a Rába és a Száva közé
eső vonala elkerülte volna a római strategia figyelmét, vagy talán az itt
lakó kelta törzsek békésebb hajlamánál fogva nem volt szükséges a fegyveres
beavatkozás. A Kr. utáni 2-ik évben már két legio volt a Duna mentén,
de még nem találkozunk római alapítású helységgel. Legrégibb a bojok
területén Kr. u. 14-ik év táján keletkezett Scarabantia (Sopron) veterán
telepítvény.
Claudius császár (41—54 Kr. u.) erősíté meg a második nagy védelmi
vonalat, mely a Felső-Dunát Aquilejával köti össze, Pannoniát elválasztá
Noricumtól, ezt pedig Rhaetiától. E vonalnak Vindobonából és Carnuntumból
induló két ága Scarabantiánál találkozott és Sabarián (Szombathely) áthaladva,
Poetoviónál (Pettau) egyesűit vele a Mursából (Eszék) induló drávai és a
Sirmiumból indúló szávai útvonal. Sabaria szintén katonai telepítvény volt.
Claudius császár alapitá Kr. u. 50 körűi.
A dunai vonal megerősítésére a Kr. utáni I. század utolsó éveiben
került a sor. A dákok szolgáltatták rá az okot. Vespasianus császár (69—79)
volt az első, a ki ennek fontosságát fölismerte. Állandó táborhelylyé tette
Aquincumot és megveté az Aquincum és Mursa közé eső dunai vonal
megerősítésének alapját. Majd Trajanus (98—117) a dákok elleni katonai
műveletek követelményeként a quadok netaláni támadása ellen táborhelyet
állított föl Bregetióban (Szőny) és megerősíté a Dunának Aquincum és a
Rába torkolata közé eső részét.
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország IV (1), Band 16/1
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország IV (1)
- Band
- 16/1
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1896
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.89 x 21.9 cm
- Seiten
- 304
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch