Seite - 99 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Band 16/1

99 mely szintén kocsidíszűl szolgált. Hárman egy sorban, tánczoló léptekkel közelednek a néző felé. Vállukon legyező alakú pálmalevél emelkedik. A római régiségek között adjuk e jellemzően formált csoport képét. A kocsik rúdját s egyéb részeit, nemkülönben a lószerszámot is szobrocskák díszí- tették. E meglepő fényűzéssel készített kocsiknak vas szerkezete is mesteri alkotmány. A kelták híres kocsigyárosok voltak és valószínű, hogy a kocsi vas szerkezete kelta eredetű ; ellenben a bronz szobrocskák tárgya és formája már inkább római kézre vall, úgy, hogy e kocsik mintegy jelképei a kelta és a római műveltség vegyűlésének. A szobrászat körébe tartoznak, de az előbbi öntvényekkel nem mérkőz- hetnek a bronz lemezekből trébelt és részben ponczczal kimunkált dombor- művű ábrázolások. A jelentékenyebbek Tolnamegyében Kömlődön, Baranya- megyében Pécs mellett, Zalamegyében Fenéken és Fehérmegyében Felcsúthon kerültek elő. A kömlődi lelet két darab háromszögű lemez, melynek alapja 27, magassága 36 centiméter. Valószínűleg még egy harmadik darab is tartozott hozzá. Az egyik lapon Jupiter Dolichenus ^ - -ari iiMfeitr bikán állva és néhány mellkép látható, a négy mezőre osztott másik lap, szin- tén Jupiterrel, áldozati jelenetet, meg egyéb alakokat ábrázol. A pécsi, 18 centiméter magas és 28 centiméter Római régiségek a Magyar Nemzeti Múzeumban. — Bacchusi csoport és edények bronzból. Hercules szobrocskája elefántcsontból. 10*