Seite - 107 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Band 16/1

Építészeti emlékek a Dunán túl. A túl a dunai vidéken a római ura- lom idejében meghonosodott keresz-. ténység a népvándorlás viszontagságai alatt sem veszett ki egészen. Egyéb római építményekkel együtt talán egy-egy keresztény templom is átélte a válságos időket. A magyarok itteni letelepedésük alkalmával érintkezésbe jutottak a kereszténységgel és láthatták annak az isteni tiszteletre szolgáló építményeit. Arról azonban nem tanúskodik sem emlék, sem írott följegyzés, hogy a vezérek korában a kereszténység terjedésével karöltve építkezés is történt volna. Ennek legelső nyomai később, az egyházi szervezéssel kap- csolatban mutatkoznak. Szent István Székes-Fehérvárott királyi templomot épített, mely koronázó és királyi temetkező helyűi is szolgált; továbbá az országban alapított püspökségek közül négynek a székhelyét a Dunán túli részre tette. Ezek voltak : Esztergom, Veszprém, Győr és Pécs. Hozzájuk járúltak még a benczés apátságok : Pannonhalmán, a hol már Géza vajda kezdett építeni, továbbá Pécsváradon, Szalavárott és Bakonybélben. Miért választotta az alapító e helyeket? Azért, mert régi és történetileg nevezetes múltjuk volt. A rómaiak a keltáktól lakott helyeken alapították a municipiumokat és a coloniákat; a magyarok helyes ösztönnel követték e példát. A leletek nagy száma bizonyítja, hogy Székes-Fehérvár tájékán a 14* A Magyar Nemzeti Múzeumban lévő nép- vándorlás-kori keresztény kő koporsó egyik oldala és vége.