Seite - 110 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Band 16/1

110 hogy a koporsó Ó-Buda, vagy Székes-Fehérvár környékéről való-e. Ahhoz azonban nem fér kétség, hogy a Szent István idejében még dívott díszítési módnak egyik hamisítatlan képviselője; ilyen lehetett a székesfehérvári templom chorusának faragványos korlátja is. A magyar kereszténységnek e legfontosabb építészeti műve, noha jó anyagból épült, még sem volt eléggé tartós, mert, úgy látszik, alig 150 év múlva újjá kellett építeni. Egyes fölásott részletek, köztük alakos pillérfők, arra mutatnak, hogy az újjáépítés III. Béla király (1173 —1196) alatt történhetett. Róbert Károly (1308—1342) a többször leégett templomot tetemesen átalakítva állítá helyre. Nagy Lajos (1342 —1382) királyi sír- kápolnát emeltetett melléje. Harmadszor I. Mátyás (1458—1490) építette újjá. A török uralom alatt 1601-ben égett le utoljára és azóta pusztulásnak indult. Az esztergomi vár falában levő régi kápolna eredetéről nem tudunk bizonyosat. A monda szerint itt született volna Szent István. A püspökségek székhelyein épült legrégibb templomokról alig vannak adataink. Azok, a mennyiben Szent István alatt keletkeztek, sietősen és csekély avatottsággal emelt építmények lehettek. A Gizella királynétól épített veszprémi templom sem volt tartósabb a többinél. Hogy Szent István idejében Győrött is épűlt-e templom, azt adatok nem bizonyítják. Ha épült, csakhamar el is pusztult és helyét a XII. század- ban román építmény foglalta el; annak maradványai az utóbb többször újjáépített mostani székesegyház hatalmas félkörű apsisai. A Géza vajdától megkezdett és Szent Istvántól befejezett pannonhalmi monostor és templom, továbbá a szintén Szent Istvántól Pécsváradon, Szalavárott és Bakonybélben alapított benczés apátságoknak az alapítás idejében keletkezett építményei is elpusztultak. Hasonló sorsa volt az apát- ságnak, melyet Tata (Deodata), állítólag Szent István keresztatyja, a róla Tatának nevezett helyen, Komárommegyében alapított, nemkülönben a Visegrád közelében, Dömösön 1055-ben keletkezett apátságnak is. I. András király Tihanyt, a Balatonba félszigetként benyúló szikla- hegyet, választá temetkező helyűi és e czélból ott 1054-ben benczés kolostort és templomot alapított. A régi építmények a későbbi átalakításoknak áldozatul estek; a mostani kolostor és templom a XVIII. századból valók; csak az al-templom maradt meg. Ez négyszögű, keresztboltozatú, alacsony helyiség; három pár zömök oszlop három egyenlő széles hajóra osztja; mindegyik