Seite - 112 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Band 16/1

112 erre következő éjjelen a templom leégett. Vajon ez a római korból fön- maradt keresztény templom volt-e, melyet a magyarok még épségben találtak és használtak, vagy egy másik, melyet Szent István, vagy egy harmadik, melyet Péter király emelt? A tűzvész után új templom épült. Vajon ez ugyanaz-e, mely napjainkig fönmaradt? Vajon ezt a XI. század végén kezdték-e építeni és a XII. század elején fejezték-e be, avagy talán a III. Béla idejében megindúlt élénk építkezés egyik alkotásaként a XII. század legutolsó éveiben keletkezett? Adatok híján e kérdéseket nem lehet eldönteni, annál kevésbbé, minthogy hazánk nem volt oly benső érintkezésben a nyugati országok középkori művészetével, az építészet fejlődésével sem tartott lépést, azért a formák nem lehetnek bizonyítékai az építmények keletkezése idejének. A Mecsek hegyláncz déli kiágazásának szelíd lejtőjén emelkedő, a város és a baranyai síkság fölött uralkodó ezen építmény eredeti állapotában kora román művészeti! bazilikális templom volt. Három hosszanti hajóból állott; mindegyik hajója egy-egy félkörű apsissal záródott a keleti oldalon. Belső hosszasága 66, szélessége 2 2 méter, a miből a magasabb középhajóra 12, az alacsonyabb oldalhajókra 5—5 méter esik. Mind a három hajó lapos mennyezetű volt. A középhajót az oldalhajóktól két rendben, de egymástól nem egyenlő távolságban álló hat-hat pillér választá el. A bejárathoz leg- közelebb eső, valamint a negyedik pillérpárt négy oldalukból kiszökcllő fél oszloptörzsek tagolták, a többi pillér egyszerű hasábalakú volt ; lábaik attikai tagoltságúak, a pillérfők leveles, helylyel-közzel alakos díszűek voltak és három tagból álló vállkő feküdt rajtuk. A középhajóban a bejárattól számított negyedik pillérpárnál lépcsők vezettek föl a magasabban fekvő szentélybe. Az oldalhajók mindegyikéből lépcsők szolgáltak a szentély alatti alsó templomba. Ezt egyszerű, hasábalakú és zömök két pár pillér szintén három hajóra osztja, melyek közül a középső szintén félkörű, a két oldalhajó ellenben egyenes záradékú. A négy pillér közötti karcsúbb oszlopok a három hajót öt hajóra osztják, s ez oszlopokon nyugszik az alsó templom keresztboltozata, mely ekként huszonöt szakaszból áll. Az oszlopoknak attizáló lábuk, de koczkaalakú körszeletes fejük van és soktagú vállkőben végződnek. A pilléreket egyszerű gyámok fejezik be. Külsejének legjellemzőbb vonása a hosszanti oldalak végében emelkedő négy torony. Alakjuk négyzetes; egyik faluk közös a templom hosszanti falával, három oldaluk ellenben szabad, tehát nincsenek beleépítve a templom testébe. A tornyok ilyetén elrendezésének, az Árpád-házi királyok idejebeli székes-