Seite - 114 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Band 16/1

i l i Az al-templomba vezető lépcsők mentén és a bejárat nyílása körűi a falakat domborművek borították, melyek szép faragású növényi és állati alakokkal díszített keretben az ó és új szövetségből vett jeleneteket ábrá- zoltak. Legnagyobb részük elpusztúlt. A megmaradt töredékekből fölismer- hető az első emberpár a paradicsomban ; a díszes ágyban alvó három keleti bölcs, kiknek álmukban angyal helyett egy görbe kard jelenti az újszülött Krisztust fenyegető veszedelmet; Heródes trónon ülve nézi a bethlehemi gyermekek meggyilkolását; Mária és József a gyermekkel Egyiptomba mene- külnek. Egy másik sorozatban a vak Sámsont egy alak vezeti ; Sámson egy fát tép ki gyökerestűi és a fán levő fészekből a madarak menekülnek ; Sámson egy oszlop alakjában kiemeli Gáza város kapuját; Sámson a philiszteusok palotájának oszlopát összedönti. Az egyik bejárat nyílása fölött a pásztorok ajándékokat visznek, a keleti bölcsek hódolnak az újszülött Megváltónak és látogatást tesznek Heródesnél. Az első emberpár, továbbá Sámson és Krisztus történetének e töredékei kétségtelenné teszik, hogy a domborművek tárgya az ó- és új-testamentom eseményeinek úgy nevezett typologiai ábrázolása volt. Ily leleményes és változatos alkotást a román művészet idejéből nem ismerünk. A képzelet élénkségével, mely e töredékeket jellemzi, az alakító képesség és a kimunkálásbeli járatosság nincs összhangban. A mester többet akart, mint a mennyit birt; mindazáltal az alakok élénk, kifejező mozdú- latúak. Jelesül ilyen a vak Sámson, a mint balkezét vezetője vállára teszi, a jobbjában levő bottal pedig bizonytalanúl tapogat. Ugyanezt mondhatjuk a keleti bölcsek hódolatáról is. A domborművek keletkezésének idejére és eredetére nézve eltérők a vélemények. A mozdúlatok élénksége azt bizonyítja, hogy készítőjük olyan iskolából való, a hol a XII. vagy a XIII. században már megfigyelték a valóságot; az elrendezés ügyessége pedig a classicus kori művek hatását sejteti. Az utóbbi körülmény valószínűvé teszi, hogy a mester olaszországi származású volt. Templomunk, melynek az építészeti sajátosságon kivűl ily páratlan szobrászati művek még fokozottabb nevezetességet kölcsönöztek, nem sokáig állott háborítatlanúl tisztes egyszerűségében. Viszontagságos történetét a XIV. századtól kezdve pontosan ismerjük. 1335-ben csúcsíves boltozattal és ablakokkal látták el; a következő század vége felé e boltozatot részint kijavították, részint újból építették, és az éjszaki oldal mentén kápolnákat emeltek; a török uralom idején 1543-tól 1687-ig mecsetűi szolgált; ezután gondosan kijavították, de csakhamar, 1704-ben, Rákóczy csapatainak lövegei