Seite - 115 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Band 16/1

115 fölgyújtották; nem sokára 1707-ben ismét kijavították. Ez időtájt falazták be az alsó templomba vezető két lejáratot, a mi a domborművek tetemes megrongálásával járt. Majd 1805-től 1820-ig Pollák Mihály pesti építész terve szerint helyreállították; jelesül e kor classicuskodó ízlésében a fő homlok elé oszloprendet állítottak, a déli hosszanti oldal mentén kápolnákat és egy kaput emelve, azt is oszlopos homlokká alakították át. Az idő viszontagságaitól és az átalakításoktól, az alsó templom kivételével, minden ízében ekként megviselt épület ötven év múlva bedűléssel fenyegetett, helyreállítása többé nem volt lehetséges. Ekkor, 1882-től 1892-ig Schmidt Frigyes bécsi székesegyházi építőmester javaslatára és tervei szerint teljesen újjáépült, vagy inkább régi elrendezését megtartva, helyébe román művészetű új templomot emeltek, a melynél az úgy nevezett anyagi helyreállítás igen szűk térre szorítkozott. Ekként a régi templom hatszáz évi viszontagságos fönnállása után teljesen elenyészett. A Vértes egyik kiágazásának a Duna partjáig nyúló és messze vidék fölött uralkodó dombján, az esztergomi várhegyen, mikor Géza vajda ott megtelepedett és azt fejedelmi székhelyűi választá, már állott egy templom, mely Szent István első vértanúnak volt szentelve. A Várhegy keleti szélén e templom közelében építé Szent István király a Boldogasszony és Szent Adalbert tiszteletére szentelt esztergomi székesegyházat. Kétségtelen, hogy a székesfehérvári templom után ez lehetett az ez időbeli építkezésnek egyik legkiválóbb alkotása. Tűzvész és többszöri újjáépítés azonban nem kiméltek meg belőle csak annyit sem, a miből építészeti sajátosságára vonatkozólag valami következtetést vonhatnánk. 1188 és 1198 között égett le. 1200 körűi Jób érsek tetemesen megnagyobbítva újra fölépíté. De ez építkezés vagy nem fejeztetett be, vagy nem volt elég szilárd, mert 1333-tól 1349-ig Telegdi érsek faragott kövekből egészen új és díszes szentélyt építtetett hozzá, magát a templomot színes ablakokkal és egészen új födéllel látta el. A templom ez állapotban ismét csak száz évig állt fönn. 1450-ben Széchi Dénes érsek a hívek, kivált pedig Hunyadi János hozzájárúlásával helyreállíttatá úgy, hogy régi fényét túlszárnyalta. A Telegdi-féle újjáépítés után 1385-ben Demeter, 1396-ban Kanizsa János, 1506-ban Bakács Tamás érsekektől az éjszaki és a déli oldal mentén emelt kápolnák még inkább emelték a templom nagy- szerűségét. Az éjszaki oldal mentén volt még egy, ismeretlen eredetű kápolna. Ennek éjszaki falához egy négyzetes épület csatlakozott, melynek emeletén volt a Vitéz János érsektől alapított gazdag könyvtár. Az éjszaki oldal keleti 15*