Seite - 115 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Band 16/1
Bild der Seite - 115 -
Text der Seite - 115 -
115
fölgyújtották; nem sokára 1707-ben ismét kijavították. Ez időtájt falazták
be az alsó templomba vezető két lejáratot, a mi a domborművek tetemes
megrongálásával járt. Majd 1805-től 1820-ig Pollák Mihály pesti építész
terve szerint helyreállították; jelesül e kor classicuskodó ízlésében a fő
homlok elé oszloprendet állítottak, a déli hosszanti oldal mentén kápolnákat
és egy kaput emelve, azt is oszlopos homlokká alakították át. Az idő
viszontagságaitól és az átalakításoktól, az alsó templom kivételével, minden
ízében ekként megviselt épület ötven év múlva bedűléssel fenyegetett,
helyreállítása többé nem volt lehetséges. Ekkor, 1882-től 1892-ig Schmidt
Frigyes bécsi székesegyházi építőmester javaslatára és tervei szerint teljesen
újjáépült, vagy inkább régi elrendezését megtartva, helyébe román művészetű
új templomot emeltek, a melynél az úgy nevezett anyagi helyreállítás igen
szűk térre szorítkozott. Ekként a régi templom hatszáz évi viszontagságos
fönnállása után teljesen elenyészett.
A Vértes egyik kiágazásának a Duna partjáig nyúló és messze vidék
fölött uralkodó dombján, az esztergomi várhegyen, mikor Géza vajda ott
megtelepedett és azt fejedelmi székhelyűi választá, már állott egy templom,
mely Szent István első vértanúnak volt szentelve. A Várhegy keleti szélén
e templom közelében építé Szent István király a Boldogasszony és Szent
Adalbert tiszteletére szentelt esztergomi székesegyházat. Kétségtelen, hogy
a székesfehérvári templom után ez lehetett az ez időbeli építkezésnek egyik
legkiválóbb alkotása. Tűzvész és többszöri újjáépítés azonban nem kiméltek
meg belőle csak annyit sem, a miből építészeti sajátosságára vonatkozólag
valami következtetést vonhatnánk. 1188 és 1198 között égett le. 1200 körűi
Jób érsek tetemesen megnagyobbítva újra fölépíté. De ez építkezés vagy nem
fejeztetett be, vagy nem volt elég szilárd, mert 1333-tól 1349-ig Telegdi
érsek faragott kövekből egészen új és díszes szentélyt építtetett hozzá, magát
a templomot színes ablakokkal és egészen új födéllel látta el. A templom ez
állapotban ismét csak száz évig állt fönn. 1450-ben Széchi Dénes érsek a
hívek, kivált pedig Hunyadi János hozzájárúlásával helyreállíttatá úgy, hogy
régi fényét túlszárnyalta. A Telegdi-féle újjáépítés után 1385-ben Demeter,
1396-ban Kanizsa János, 1506-ban Bakács Tamás érsekektől az éjszaki és
a déli oldal mentén emelt kápolnák még inkább emelték a templom nagy-
szerűségét. Az éjszaki oldal mentén volt még egy, ismeretlen eredetű kápolna.
Ennek éjszaki falához egy négyzetes épület csatlakozott, melynek emeletén
volt a Vitéz János érsektől alapított gazdag könyvtár. Az éjszaki oldal keleti
15*
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország IV (1), Band 16/1
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország IV (1)
- Band
- 16/1
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1896
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.89 x 21.9 cm
- Seiten
- 304
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch