Seite - 119 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Band 16/1

119 legdíszesebb része a fő kapu. Ez félköríves, befelé keskenyedő nyílású ; bélletét négy-négy oszlop tagolja. A két szélsőnek törzse nyolczszögű, a többi sima. Az oszlopfőket két sor levél díszíti, de úgy, hogy e két sort éles tagozaton nyugvó levélkoszorú választja el egymástól. A felső levelek még jobban kihajlanak, mint a templom belsejebeliek és a rajtuk nyugvó vállkő nyolczszögű. A félkörív bélletét gerinczek tagolják. Ezeknek és az oszlopoknak közében a béllet falát classicai nemességgel alakított, gazdag levéldísz borítja. Déli oldalán is van egy, a templom középső szakaszába nyíló kapu. Ennek bélletén a dísz mélyen kivájt horonyba állított henger, melyet dűlt négyszögeket alkotó hengerek pólyaként öveznek. A keleti keskeny oldal díszének egyszerűségénél és leleményességénél fogva a román építés egyik legérdekesebb alkotása. A középhajó magas oromfalát nem a szokásos félköríves öv díszíti ; a nyeregtető párkánya egy élből, félhengerből és horonyból alkotott hármas tagozatból áll, alatta pedig a merőleges fal sarkaiból kivájt mélyedést egy-egy oszlop foglalja el. A párkánynyal és az oszlopokkal párvonalosan egy másik díszítmény halad : sekély horony, melyben sűrűn egymás mellé rakott golyók vannak. A közép- hajó apsisán három, egészen egyszerű félkörívű ablaknyílás van és falát négy oszlop tagolja. Ez oszlopok az apsis falát gyűrűként övező párkányon