Seite - 128 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Band 16/1

128 az időktől való megviseltségében csak egyet kérve: helyreállítást olyan művésztől, a ki nem akar többet tudni ama régi idők mestereinél. A templomot 1256-ban szentelték föl. A közelében álló kápolna ugyanebből az időből való. Alaprajza egy középpont körűi elrendezett és a félkörnél valamivel nagyobb négy karajból áll. Fölépítése egyszerű, kapuja az egyik karajból kiszökellő oromfalban nyílik, bélletét két-két egyszerű oszlop tagolja. A Dunán túl a XIII. század első felében még számos nevezetesebb egyházi építménynyel gazdagodott, a melyekből hírmondókúl csak romok, vagy csekély töredékek maradtak fönn. Győrött a püspöki kápolnából későbbi átalakítások csak az alsó kápolnát kímélték meg. Veszprémmegyében Zirczen az e korban épült cistercita prépostsági templomból annak 1731-ben történt lebontásakor egy oszlopot hagytak meg, azon kivűl néhány faltöredék őrzi emlékét. Pestmegyében Pilis-Szent-Kereszten a III. Béla királytól 1184-ben alapított cistercita apátság romjait föld borítja. Komárommegyében Majkon az 1 252-ik év előtt alapított premontrei, később kamalduli kolostornak és templomnak helyét alig fölismerhető romok jelölik. Tolnamegyében Czikó falu mellett a cistercitáknak 1142-ben alapított Czikador zárda-templomából csupán a keleti oromfal és az egyenes szentélyzáradék romja maradt fönn. Vasmegyében Dömölkön a benczéseknek 1252-ben fölszentelt temploma egyhajós; nyugati homlokzata előtt zömök torony emelkedik; ennek aljában nyílik a kapu; félkörű záradékát utóbb sokszögűvé alakították át. Belsejét XIV. századbeli falképek díszítették, melyek azonban annyira megrongálódtak, hogy alig látszik belőlük valami. A templom már évek óta pajtául szolgál. Zalamegyében Pécsölön az egy hosszanti hajóból álló s egyenes záradékú templomot, melyben XIII. századbeli falképek maradványai voltak, 1861-ben tulajdonosa, a református egyházközség lerombolta. Fehérmegyében Vértes- Szent-Kereszten benczés apátsági kolostor és templom volt. Alapítása idejét nem ismerjük, de ismerjük pusztulásának szomorú részleteit. A múlt század- ban a gróf Esterházy család uradalmában épített templomok építő anyagául hordták szét; a templom boltozatának szépen faragott bordáiból többet fölhasználtak az akkor épített tatai várkastélyon, mely a düledező, de helyreállított építménynek nem sikerűit utánzata; végűi a templom négy oszlopából, állati alakokkal ^díszített több vállkövéből és egyéb töredékeiből 1796-ban Pálffy Mária Anna férjének, gróf Esterházy Jánosnak, a csákvári grófi parkban most is fönnálló emléket emelt.