Seite - 129 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (1), Band 16/1

29 Falusi kisebb templomok is szép számmal épültek már a XIII. század első felében. Fölemlítjük Vasmegyében a tótlaki és a pápóczi, Győrmegyében a rába-szent-miklósi, Veszprémmegyében az ösküi templomot. Mindannyi kisebb terjedelmű és kerek alaprajzú. A tótlaki templom belsejét XIV. század- beli falképek díszítik, melyek közül a boltozaton levők még elég jó állapotban vannak. A kerek boltozat közepén levő szivárványos keretű mandorlának egyik végében az Atyaisten ülő helyzetben két kezével tartja a feszületet, a másik végében Krisztus áll és jobbjával áldást oszt. A mandorlától jobbra és balra két-két evangelista jelképi alakját látjuk ; mindegyik iratszalagot tart. A boltozat e középső részét fűrészfogakkal díszített kör övezi. Az utóbbi körűi a boltozat párkányáig terjedő kilencz mezőben Krisztus szenvedéséből vett jelenetek vannak ábrázolva. Az egyszerű, de összhangzatos színezés, s a mozdúlatok esetlensége mellett is a helyes csoportosítású élénk előadás arra mutat, hogy a képek festője jó iskolában elég gyakorlottságot szerzett. Ide sorozhatjuk a turnicsei templomot Zalamegyében. Ez a XIV. század elején épült ugyan, de román művészetű. Egy hosszanti hajója és két szakaszos, szokatlanúl hosszú szentélye van; szentélyzáradéka félkörű; a nyugati homlokzat előtt négyszögű tornya van. Eredetileg magasabb és lapos mennyezetű volt; későbben beboltozták és a záradék falába csúcsos ívű ablakot építettek. E templomot kiválóan nevezetessé teszik a falfestmények, melyek a Thuróczi-féle krónika leírása nyomán Szent Lászlónak, a magyar lovagság és hősiség személyesítőjének, legendáját több jelenetben ábrázolják. A leányt rabló kun üldözése és a leány megszabadítása hat képben teljes sorozat. A második sorozatban látjuk azt a gyűlést, melyen László királylyá választatik, és a koronázást; a harmadikban Lászlónak Salamon elleni háborúját és a nagyváradi székesegyház építését. A többi a boltozat épí- tésekor elpusztúlt; de nyoma még megvan a bolt fölött a padláson. Az alsó sorozatot bemeszelték, épen úgy az apsis festményeit is. Az alakok merev mozdúlata, a csoportosítás és az arányok fogyatékossága mellett is könnyen érthető, beszédes előadás jellemzi a képeket, melyekről azonban a festék egészen lekopott. Hazánkban a tatárjárás után, a XIII. század második felével kezdődik a csúcsíves építés általános elterjedése. Az ország újjá szervezésekor jobbára a városokba telepedett idegen, jelesül német polgári elem és a kolduló szerzetek építettek csúcsíves új templomokat. „Magyarország" III. kötetében a 80 — 96-ik lapokon ismertettük az ekkor meghonosodó építészet szerepét a M. 17